Pécs-Szabolcsi bányakerület leírása

A területet a DGT a székesegyházi uradalomtól bérelte ugyan, de a létesítmények saját tulajdonát képezték. Egyik fő szállítóaknája a Szent István akna. Az aknához kapcsolódott az irodaház a felolvasóval, a lámpakamrával, a tiszti-altiszti-legénységi fürdővel, az anagraktárral, a vendégszobákkal, a központi bányamentő állomással. A kompresszorház magában foglalta az elektromos energia fogadására szolgáló kapcsoló- és transzformátorhelyiségeket.

Pécs-Újhegyi bányakerület leírása

Az Újhegyi üzem a Széchenyi-akna-Üszög-Ferenc József akna közötti normál nyomtávú, villamosított üzemi vasútvonalak gócpontjában települt. Főbb létesítményei, a szénelőkészítő-mű a nyersszén fogadását biztosító silóval, a darabosszén-ülepítőkkel, az aprószén-és iszapszénmosóval, a brikettgyárral, a szénszárító-berendezéssel, a bitumentárolóval.

A védikus korszak (Kr. e. II. évezred – Kr.e. VI. század)

Az árja törzsek lassan terjeszkedtek a félszigeten déli irányba. Az Indiában végleg letelepedett árják társa­dalmáról és kultúrájáról a Védák, az indoárják szent szövegei tájékoztatnak. A védikus himnuszokból tudjuk, hogy az árják istenként tisztelték az eget, a napot, a holdat és a hajnalt. Szentnek tartották a tüzet (neve Agni), és a mennydörgés istene, Indra vezette csatába…

Az út és a futómű

Sajnos a magyarországi utakról mindenki tudja, hogy útjaink minősége igencsak hagy kívánni valót maga után. Útjainkon az útfelújítások ellenére is sok a repedés, a kis- és nagy, még nagyobb gödör, a kátyú, a hullámos útfelület. Az autóhasználat során a leggyakoribb úthibából eredő sérülés mindenek előtt a gumikon, illetve a keréktárcsákon keletkezik, azonban legrosszabb esetben nagy…

A Pécs Dohánygyár a gazdasági válság után

A pécsi dohánygyár életébe az ország, sőt a világ történései is behatoltak, így lényegében ennek a gyárnak a történetét is közvetlenül, vagy közvetve mindig befolyásolták a nagyvilág eseményei. Amikor az 1934-es esztendőben úgy tűnt, hogy a világgazdasági válság hullámai elcsitultak, ez a pécsi és a többi dohánygyár életében korántsem mutatkozott meg azonnal.

Talajok Nemzetközi Éve – 2015.

2015-öt az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a Talajok Nemzetközi Évének, melynek jelmondata: „EGÉSZSÉGES TALAJOKAT AZ EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT”. E kezdeményezéshez mind a szakmai közönség, mind pedig a lakosság számára érdekes programokkal csatlakozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is.

Az Angster orgonagyára

Angster József 1867. Augusztus 21-én telepedett le Pécsett ennek az orgonának a megépítésére, és rakta le az Angster-orgonagyár alapjait. Egymás után kapta a megrendeléseket. Az üzem gyorsan fejlődött, és már az 1880-és években Pécsnek országosan, sőt a Kárpát-medence határain túl is elismert vállalatai közé tartozott – a Zsolnay-gyár mellett.