A teljes körű minőségmenedzsmentet először ismétlődő gyártási műveletekre alkalmazták és sokaknak okozott nehézséget, hogy koncepcióit és eszközeit más folyamatokra kiterjesszék. A módszernek az az alapja, hogy minden munka modellezhető folyamatként. Alapvető jellemzők, amelyekre a vevők alapozzák a minőségi szolgáltatással kapcsolatos elvárásaikat, továbbá megközelítésmódok, amelyeket a szállítók használhatnak vevőik három, egymást követő szinten való jobb megértéséhez.
Az amerikai üzleti élet vezetői minden eddiginél nagyobb mértékben ráébredtek, hogy döntő lépéseket kell tenniük, hogy megőrizzék nemzetük helyét a világpiacon a termékek és szolgáltatások szállítójaként. Egyre több cég alakítja át vezetési stílusát és munkafolyamatait olyanná, hogy az hatékonyabban elégítse ki a fogyasztók szükségleteit és elvárásait.
A MIT Bizottság megállapította, hogy az amerikai iparágakat sújtó problémák nem véletlenül bekövetkező események, hanem „szisztematikus és átlátható bajok” jelei, amelyek nem javíthatók ki oly módon, hogy „még szorgalmasabban csináljuk ugyanazokat a dolgokat, amelyek a múltban már csődöt mondtak”.
Egy rövid történelmi áttekintés bizonyítja, hogy a minőség javítására irányuló erőfeszítéseket a 20. század közepén kezdeményezték Shewhart, Deming, Juran, Feigenbaum, Crosby és mások. Az ő alapállásuk az volt, hogy a termékeknek a hibák felderítését célzó ellenőrzéséről át kell térni a hibák megelőzésére. Tehát a szervezetben alkalmazott alapvető folyamatokat kell javítani.