A késői gyermekkori kortárscsoport státusza összefüggésben lehet a keringési rendszer betegségének – a szív és az erek normális működését befolyásoló állapotok – későbbi életben kialakuló fokozott kockázatával, utal erre a BMJ Open online folyóiratban megjelent kutatás.
Úgy tűnik, hogy a 13 éves fiatalok, akik nem túl népszerűek az osztálytársaik körében, jelentősen megnövekedett kockázatnak vannak kitéve. A gyermekkori családi körülmények és életkörülmények fontos előrejelzői a későbbi mentális és fizikai egészségnek. De nem teljesen világos, hogy a kortárscsoport állapotának milyen hatása lehet. Ennek további feltárása érdekében a kutatók megvizsgálták, hogy a 13 éves kortárs csoportok státusza összefüggésben lehet-e a felnőttkori olyan állapotok kialakulásának kockázatával, amelyek befolyásolják a szív és az erek normális működését, mint például a beszűkült és megkeményedett artériákat és a kóros szívverést. A Stockholm Birth Cohort Multigeneration Study (SBC Multigen) adataiból vettek elő adatokat, amelybe mindenki beletartozik, aki 1953-ban született és 1963-ban Stockholm nagyobb fővárosában lakott.
5410 férfi és 5990 nő egészségi állapotát vizsgálták, akiknek kortársaik státusza 13 évesen ismert volt. A kortárs csoport státuszának felmérése érdekében a 13 éves fiatalokat megkérdezték, hogy osztálytársaik közül kivel dolgoznak szívesebben. Négy kategóriát hoztak létre: nullás csoport (teljesen elszigetelt); 1-es csoport (alacsony státusz); 2-es csoport vagy 3-as csoport (közepes státusz); és 4 vagy több (magas státusz). Információkat szereztek olyan családi tényezőkről is, mint a testvérek száma és helyzete, a szülői végzettség és a mentális egészség, a társadalmi-gazdasági feltételek, valamint az iskolai tényezők, például az értelem, a tanulmányi teljesítmény és az esetleges bűnözői magatartás. A fiúk közül valamivel többen éltek 13 éves korukban magas kortárs státusszal (33%; 1788), mint a lányok (28,5%; 1710).