A Góbi sivatag, akárcsak az összes többi sivatag, meglehetősen barátságtalan, szélsőséges éghajlattal rendelkezik. Ennek ellenére nem lakatlan, sőt a Góbi-sivatag több szempontból jelentős. Egykor a Góbi-sivatag közel sem volt olyan kietlen, mint manapság. Na, de mit kell tudni a Góbi-sivatagról?
Ázsiai sivatag, vagyis a Góbi-sivatag kialakulása elsősorban a Himalájának köszönhető. A hatalmas hegyvonulat ugyanis felfogja a szeleket és ezáltal az esőfelhőket is, így meggátolva a csapadékképződést. Emiatt a Góbi-sivatagot esőárnyék-sivatagnak is szokás nevezni. A Góbi-nak csak nagyon kis része, mindössze három százalék a tényleges homoksivatag. Felszíne sokkal inkább rejtett sós tavakból, félsivatagokból, kanyonokból és végtelen sziklamezőkből áll. A Góbi sivatag barátságtalan felszínét tekintve szinte hihetetlen, hogy egykor egy dús növényzetben és állatvilágban gazdag táj volt ez a terület. Pedig a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, az ősi települések maradványai és a több ezer éves sziklarajzok mind-mind erről árulkodnak.
A Góbi-sivatagon a leghíresebb felfedező, aki átkelt bizonyára Marco Polo volt. Pekingbe utazásakor kelt át a Takla-Makánon, valamint a Góbi-sivatag déli részén. A Góbi sivatag kontinentális éghajlattal rendelkezik, viszont roppant szélsőséges a klímája. Télen elképesztően hideg van, méghozzá olyannyira, hogy a hőmérséklet akár mínusz negyven Celsius fok alá is süllyedhet. Júliusban viszont komoly hőség tombol, méghozzá olyannyira, hogy akár harminc fok is lehet a sivatagban. A Góbi-sivatagban olyan magyar Közép-Ázsia kutatók is megfordultak, mint Stein Aurél, Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin. Sőt, ők úgy vélték, hogy a magyarok őshazája ezen a vidéken lehet. Bővebb információkat az axa-assistance.hu weboldalon talál!