Kisebb-nagyobb balesetek mindenkivel előfordulnak élete során, ezek közül az egyik legkellemetlenebb és a legveszélyesebb az égési sérülés. Elsősorban a kisgyermekek és az idősek a veszélyeztetettek, hisz ők könnyebben rántanak magukra például valami forró folyadékot, vagy érnek hozzá óvatlanul valami nagyon meleghez.
Akárcsak egy nyári napsütésben eltöltött délután, úgy legtöbbször az ilyen sérülések is elsőfokú égési sérülések, amelyek ugyan rettentő fájdalmasak tudnak lenni, ám mivel ilyenkor csak a bőr legfelső rétege sérül, a duzzanaton, bőrpíron kívül egyéb komoly behatás általában nem történik. Kellő odafigyeléssel az ilyen forrázásos balesetek nagy része megelőzhető, ám ha már megtörtént a baj, akkor a legfontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk. Elsőfokú égési sérülést követően rögtön kezdjük el hideg folyóvíz segítségével hűteni az érintett területet, legalább 8-10 percen keresztül, de tovább is, amennyiben szükséges.
Ezzel egyrészt csillapítjuk az azonnal megjelenő fájdalmat, ám ennél is lényegesebb, hogy a folyamatos hűtéssel meggátoljuk, hogy a mélyebben fekvő szövetrétegek esetleg sérüljenek. Ha ezzel megvagyunk, akkor fedjük be a sebesült részt – lehetőleg steril gézlappal -. Fontos, hogy felejtsük el a régi népi praktikákat, semmilyen házi csodaszerrel se kenjük be a bőrt. Innen már nincs több teendőnk, az elsőfokú égés pár nap alatt magától meggyógyul, csak tartsuk tisztán. Ha ennél súlyosabb, mélyebb, vagy nagy kiterjedésű égést szenvedünk, akkor azonnali orvosi segítségre van szükség, így az első feladat a segélyhívó tárcsázása és az onnan érkező utasítások szerinti eljárás. Amennyiben a légutak is érintettek, menjünk friss levegőre, és üljünk le – főképp, mert nagy kiterjedésű égés esetén fennáll a sokk veszélye – és várjuk meg a mentők megérkeztét. A sebet ne piszkáljuk és csak azt távolítsuk el a közeléből, amit könnyedén el tudunk, semmilyen beleragadt tárgyat, ruhát ne tépjünk ki, ezt majd az orvosok szakszerűen elvégzik.