A gyász komoly krízis, mely rosszabb esetben feldolgozatlanná válik és kóros lesz. A gyász folyamata traumatikus és fájdalmas, ugyanakkor ennek szakaszait mindenképp át kell élni, hogy a fájdalomból felgyógyulva visszatérjen az élet és az élők iránti érdeklődés. Ha ezeket a szakaszokat nem éled meg, akkor a gyász elakad és kóros gyászreakcióról beszélünk.
Kóros gyászreakció abban az esetben áll fenn, ha a normálistól eltérő, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a kultúra által elfogadottaktól eltér a gyász. Egy egyszerű példával élve, ha még két-három év múltán is napi szinten a temetőbe jársz, hogy elhunyt szeretteddel beszélgess, akkor a gyászfolyamat elakadt. Kóros gyászreakció lehet, ha a veszteséget követően a gyászoló a gyász teljes hiányát mutatja, mintha mi sem történt volna. Közvetlenül a veszteséget követően normális az érzelmi bénultság és emiatt az érzelemmentesség. A gyász elnyomása nem egészséges és idővel megbosszulja magát. Egy kisebb mértékű tagadás rendben van, hiszen védőmechanizmusként segít hozzászokni a veszteséghez. A teljes tagadás viszont megakasztja a gyászfolyamatot.
Kóros gyászreakció a másik véglet, vagyis a krónikus vagy túlzott gyász. Ekkor akár évek is eltelhetnek a veszteséget követően, de a gyász továbbra is életed központjában lesz. Árulkodó jelek, ha az elhunytról még mindig úgy beszélsz, mintha még élne. A túlzott gyászt a környezet gyakran nem gondolja problémásnak, sokkal inkább meghatónak, pedig komoly probléma és segítség nélkül nehéz kikeveredni belőle. Ha rettegsz egy új viszonynak a gondolatától is, abban az esetben is érdemes segítséget kérni. Ha szeretnél többet megtudni a témában és segítségre volna szükséged, akkor látogass el a gyaszozvegyszulokent.hu weboldalra, ahol felveheted a kapcsolatot Simon Ágnes gyász- és életvezetési tanácsadóval!