Kézírásunk hasonlóan mimikánkhoz közvetíti érzéseinket, hangulatunkat, alapvető személyiségjegyeket árul el rólunk. Közvetlen kapcsolat van személyiségünk és az általunk leírt betűk között.
A grafológia tudománya az emberek kézírását elemzi, a kézírás és a személyiség közötti kapcsolatot kutatja, az 1600-as évektől létezik, igazán csak a XIX. század végén lendült fel. Napjainkban számos területen alkalmazzák, bűnügyi vizsgálatok során a grafológus segít felderíteni az elkövetőt. A kézírás éppúgy, mint az ujjlenyomat egyedi, nem egyszerű hamisítani. Állásinterjúknál is egyre gyakrabban veszik igénybe grafológus szolgáltatását a megfelelő jelölt kiválasztásához. Kézírásunk egészségi állapotunkat is tükrözi, az íráskészség csökkenése az Alzheimer-kór egyik tünete lehet. Tanár-diák közötti kapcsolatban pedig a bizalom felépítésének egyik eszköze.
A jól képzett grafológus az írásnak több egyedi jellemzőjét veszi figyelembe, foglalja csoportba, és épít belőle pszichológiai véleményt. A kis betűkkel írott kézírás a szorongó típusú emberek ismérve, míg a nagyobb betűket használó emberek magabiztosabb személyiségek. A grafológus megfigyeli a szavak és a sorok közötti távolságot is, a szövegtelen részek elhelyezkedésére. A bal margó a belső énünket jelzi, a jobb margó a külvilág felé forduló énünkről mesél a szakembernek. A keskeny távolság a szöveg és a papír széle között óvatosságra és takarékosságra utal. A lefelé futó sorok eltompult kedélyállapotot jelez, a felfelé mutató sor az optimista, törekvő személyiségről árulkodnak. Kézírásunk hosszú évek alatt alakul ki, fejlődik, ahogy személyiségünk is változik. Hosszú távú jellemvonásainkat, világnézetünket tükrözi. A grafológus leleplezi azt is, ha valaki megpróbálja elváltoztatni az íráskészségét.