Ezért ne köteleződj el túlságosan a munkahelyed iránt!

Életünk során legalább egyszer mind beleesünk abba a hibába, hogy túlságosan a munkára koncentrálunk és ez kiszorít minden mást az életünkből. Ez abban az esetben, amikor saját vállalkozásunkat építjük, még valahol indokolt is lehet, ám a legtöbben ezt sajnos alkalmazottként is megteszik.

Elsősorban a fiatalok esnek ebbe a csapdába, hiszen teljes lelkesedéssel állnak hozzá hivatásukhoz és ilyenkor az apróbb sikerek és a pozitív visszajelzések hatására egyre nagyobb energiát fektetnek a munkavégzésbe, mígnem egyszer azon veszik észre magukat, hogy másról sem tudnak beszélni és az összes gondolatuk csak a munkahely körül forog. Ez adott pillanatban akár pozitívumnak is tűnhet, ugyanakkor ez gyakorta azzal jár, hogy megfeledkezünk róla, a munkahelyünk jóval kevésbé elkötelezett irányunkba, mint fordítva. A keserű felismerés pedig idővel szinte mindenkit elér, ilyenkor pedig fájdalmas a rádöbbenés, miszerint ha a szükség úgy kívánja, akkor napok leforgása alatt lecserélnek minket és az elvesztegetett évek a munkáltató részéről gyakorlatilag semmit nem jelentenek. Ez persze valahol így van rendjén, lévén egy multi esetében egy óriási gépezetről beszélünk, amiben mi csupán egy aprócska fogaskerék vagyunk.

Ám ez aligha nyújt megnyugvást, amikor egyik pillanatról a másikra a munkaerőpiacon találjuk magunkat, noha kétségtelen, hogy egy ilyen helyzetből nagyon sokat lehet tapasztalni és tanulni. A legfontosabb tanulság, hogy soha nem szabad túlságosan elköteleződni, mert bár a marketingesek előszeretettel használják ezt a frázist, de a munka és a barátság nagyon ritkán fér meg egymás mellett. Alkalmazottként pénzért dolgozunk, a munkáltató pedig a pénzért cserébe bizonyos teljesítményt vár el. Ez az egyezség pedig csak addig működőképes, amíg mindkét fél elégedett. Ezért aztán ha úgy érezzük, túl sok energiát ölünk a feladatokba és az ellenszolgáltatás, azaz a fizetés ezt nem tükrözi, akkor nyugodtan kérjünk emelést. Elutasítás esetén pedig keressünk másik állást és ne csináljunk a váltásból lelkiismereti kérdést, mert a munkáltatónk sem tenné. Ez pedig így van rendjén.