Talán kár is magyarázni, hogy miért a szerelem az egyik legszebb dolog az életben. Hisz aki már volt szerelmes, az jól tudja, hogy ilyenkor az ember egy egész más dimenzióba kerül át, a hétköznapi problémák szinte egy csapásra tovatűnnek és a vágyaink végtelenül leegyszerűsödnek.
Hisz nem akarunk mást, mint a párunkkal lenni, ha lehetséges, akkor huszonnégy órából az összesben. Az első hetek és hónapok pedig az önfeledtségről, egymás megismeréséről és a boldogságról szólnak. Nem véletlen hívja a köznyelv ezt az időszakot a rózsaszín köd idejének, hisz tényleg olyan, mintha egy gyönyörű fátyolon át látnánk a világot, s ilyenkor még az ég is kékebb és a madarak is sokkal szebben dalolnak. Aztán ahogy az a nagykönyvben meg van írva, egy idő után – persze van, akinél ez akár éveket is jelenthet, de ez a ritkább -, ez a filmekbe illő romantikus állapot szép lassan lecsillapodik és a helyét valami még mélyebb veszi át, az őszinte szeretet. Nagyjából így néz ki egy párkapcsolat forgatókönyve és ez így is van rendjén, hisz a rózsaszín köd ugyan egy varázslatos dolog, ám ha örökké tartana, akkor nagy bajban lennénk.
Amellett ugyanis, hogy ilyenkor tapasztaljuk meg, hogy milyen is a valódi boldogság, azért ez jár pár kellemetlen mellékhatással is, melyek közül a legjelentősebb, hogy ilyenkor bizony képtelen vagyunk tudatosan és tiszta fejjel meghozni fontos döntéseket. Ennek nem csak filozófiai, de fizikai magyarázatai is vannak, okozza ezt hormonszint változás és különböző kémiai reakciók az agyban, de talán nem is ez az igazán fontos, hanem az, hogy amennyire csak lehet, próbáljunk meg felelősen gondolkozni, és az életünket nagyban befolyásoló döntéseken halasztani egy picit. Persze fiatalság, bolondság, és ezzel nincs is semmi baj, de ettől függetlenül ne költözzünk el idegen országba a kéthetes kapcsolatunk miatt, ne hagyjuk félbe az iskolát azért, hogy még több időt együtt tölthessünk, és főleg ne tetováltassuk magunkra a másik nevét, gondolván, hogy az úgyis örökre ott marad, mert megtaláltuk az igazit és az egyetlent. Legyen így, ám hagyjunk időt – jó sok időt – arra, hogy kiforrja magát a kapcsolat, hogy valóban megismerjük a másikat, és ha két-három év múltán még mindig olajozottan működik minden, akkor lehet a komolyabb közös projektekbe belevágni.