A különböző népek különböző temetkezési szokásai számos érdekességet rejtenek. Minden területen máshogy tisztelegtek a halottak előtt és mást gondoltak arról, mi lesz vele halála után. Az is változó, hogy az uralkodóakt milyen külön ceremóniákkal temették.
Több, mint 3200 évvel ezelőtt, a Sang-dinasztia idején a rituális emberáldozatok bemutatása Kínában is a temetkezési szertartás részét képezte. Az északkelet-kínai Anjangnál feltárt temetőben ezernél is több kisebb sír és a Sang uralkodóház tizenegy nagy síremléke került elő. Az uralkodó mellé temették a feláldozott személyek holttestét, valamint rengeteg követ, jadeitet, csontot, agancsokat, kerámiákat és bronztárgyakat. A vizsgálatok alapján a régészek becslései szerint egy-egy nagy sír kiásása száz ember hetven napi munkájába kerülhetett. Az idők folyamán az emberáldozatok elmaradtak, ezeket életnagyságú embermásolatok készítésével helyettesítették.
Az időszámításunk előtti 3. században az első kínai császár, Ch’in Shih Huang-ti elrendelte, hogy készítsenek több ezer terrakottaharcost, és megparancsolta, hogy halála után a sírja mellett ezt a rengeteg, életnagyságú és részletesen kidolgozott agyagbábut is temessék el. A császárt halála után Hszian város közelében temették el, és parancsának eleget téve, a rengeteg terrakottaharcost és rengeteg, egyes harcosokhoz tartozó lovat temettek el a sírja közvetlen közelében. A sírhant hatalmas, a feltárásokkor több, mint 7000 cserépharcost és lovat tártak fel a régészek, valamint harci szekereket is találtak. Három különböző gödröt ástak mindezek eltemetésének céljából, ezek feltárása évekig eltartott. Az agyaghadsereg bámulatos, de csupán parányi részét képezi az egész síremléknek.