A gleccserek világszerte bekövetkező vesztesége fokozza a folyókban lévő bonyolult szénmolekulák lebomlását, ami még inkább hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz. A Leeds-i Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport először kapcsolta össze a gleccserekkel táplált hegyi folyókat a növényi anyagok nagyobb lebomlási sebességével, ami a globális szén-dioxid-körforgás egyik fő folyamata.
Ahogy a hegyi gleccserek megolvadnak, a víz lefelé folyik. De mivel a globális felmelegedés gyorsítja a gleccserek elvesztését, a folyók melegebb vízhőmérsékletűek, és kevésbé hajlamosak a változó vízhozamra és üledékmozgásra. Ezek a körülmények akkor sokkal kedvezőbbek a gombák megtelepedésére és növekedésére. Az ezekben a folyókban élő gombák lebontják a szerves anyagokat, például a növényi leveleket és a fát, ami végül szén-dioxid felszabadulásához vezet. A folyamatot – amely a globális folyami szén-dioxid-körforgás kulcsfontosságú része – most megmérték a világ hat hegyvonulatának 57 folyójában, Ausztriában, Ecuadorban, Franciaországban, Új-Zélandon, Norvégiában és az Egyesült Államokban.
Sarah Fell vezető szerző, a Leeds Földrajzi Iskola munkatársa szerint hasonló mintákat és folyamatokat fedeztek fel világszerte. Megállapítottuk a szerves anyagok bomlási sebességének növekedését a hegyi folyókban, ami várhatóan nagyobb szén-dioxid-kibocsátást eredményez a légkörbe. Ez az éghajlat visszacsatolásának egy váratlan formája, ahol a felmelegedés a gleccser veszteséget idézi elő. A szén a folyókban újrahasznosítja, mielőtt visszatérne a légkörbe. A hegyi gleccserek visszahúzódása soha nem látott sebességgel gyorsul fel a világ számos részén, és az éghajlatváltozás várhatóan a 21. század folyamán is folyamatos jégveszteséget okoz egészen a folyók ökoszisztéma-folyamatainak és (például a tápanyagok és a szén körforgása) a gleccserborítás csökkenéséig.