A KU Leuven (Belgium) kutatóinak első alkalommal sikerült közvetlenül az agyhullámokat kochleáris implantátumon keresztül mérniük. Ezek az agyhullámok objektív módon jelzik, hogy az ember hallása mennyire jó vagy rossz. A kutatási eredmények fontosak az intelligens hallókészülékek további fejlesztése szempontjából.
A cochleáris implantátum lehetővé teszi a súlyos halláskárosodásban szenvedő emberek számára, hogy újra hallhassanak. Az audiológus a felhasználó bemenete alapján állítja be az eszközt, de ez nem mindig könnyű. Gondoljunk olyan gyermekekre, akik siketként születtek, vagy idős, demenciában szenvedő emberekre. Nehezebben tudják kommunikálni, hogy mennyire jól hallják a hangokat, így olyan implantátumot kapnak, amely nincs optimálisan beállítva a helyzetükhöz. Egy lehetséges megoldás az implantátum beállítása az agyhullámok alapján, amelyek információkat tartalmaznak arról, hogyan dolgozza fel a személy a hallott hangokat. Ez a fajta objektív mérés elvégezhető egy elektroencefalogrammal (EEG), amelynek során elektródákat helyeznek a fejére. Hatékonyabb lenne azonban, ha az implantátum maga rögzítené az agyhullámokat a hallás minőségének mérésére.
Az agyhullámokat regisztrálni képes és a hallás minőségét önmagában mérő implantátumnak számos előnye van – teszi hozzá Tom Francart társszerző. „Először is kapunk egy objektív mérést, amely nem függ a felhasználó inputjától. Ezenkívül megmérheti az ember hallását a mindennapi életben, és jobban figyelheti azt. Tehát hosszú távon a felhasználónak már nem kellene teszten átesnie. A kórházban egy audiológus távolról betekinthet az adatokba, és szükség esetén beállíthatja az implantátumot. A jövőben még lehetővé kell tenni, hogy a hallóimplantátum autonóm módon állítsa be magát a rögzített agyhullámok alapján. Hosszú út áll előttünk, de ez a tanulmány szükséges első lépés.