Eger Magyarország egyik fontos és szép városa, melynek nem csak bora, egyeteme, de székesegyháza is ismert. A városban járva nem szabad kihagyni a székesegyházat, méretei és megoldásai miatt is csodás látvány.
Egerben, a mai székesegyház helyén középkori templom állt, ahogy ez máshol is jellemzően így volt. Ezt a templomot a török hódoltság idején mecsetként használták, majd barokk templomot emeltek a területen. A mai székesegyházat klasszicista stílusban tervezte Pyrker János egri érsek, akinek Hild József segített a tervek elkészítésében. Hild József a magyar klasszicizmus nagy templomépítője, az esztergomi székesegyházat is nagyrészt ő fejezte be. Az egri székesegyház alapjait 1831-ben kezdték kiásni, és már 1833-ban a főpárkányig álltak a falak. A munkálatok aztán tovább folytatódtak, a székesegyház felszentelésére 1837-ben került sor. A külső munkálatok elkészültek ugyan, ám a belső munkák nagyon sokáig elhúzódtak. Az utolsó freskó elkészültére egészen 1950-ig kellett várni.
Középen emelkedik a magasba a klasszicista templomépítészet egyik legjellegzetesebb és elmaradhatatlan eleme, a nagyméretű, látványos kupola. A főhomlokzatot portikusz uralja, melyet sűrű állású korinthoszi oszlopok tesznek látványossá. Az olasz megoldásokhoz hasonlóan a harangtornyok a szentélynél helyezkednek el és nem a főhomlokzathoz kapcsolódnak. Olasz inspirációra utal az is, hogy az épületsorban négy kupola követi egymást, ez pedig a velencei San Marco bazilikánál is megfigyelhető. A főhomlokzat fölött négy hatalmas szobor látható (Szent Péter, Szent Pál, Szent István, Szent László). Mindez kiemelkedő építészeti értékekkel bíró, látványos műemléképületet eredményez, amit Egerben járva érdemes megnézni.