Veszprém földrajzilag a Séd patakot körülvevő területre épült. Északról a Bakony határolja, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld. A város központi helyzete jelentős szerepet játszott a történelem során jelentős gazdasági-társadalmi helyzetében.
A város István király nejének a városa volt. Később több évszázadon keresztül a veszprémi püspök iktatta be az aktuális magyar királynét, és a királyné kancellárja címet viselte. Veszprém, a királynék temetkezési helye is volt, mint Székesfehérvár, a királyoké. Innen a név tehát, hogy Veszprém, a királynék városa. Bár Gizella királynénk, István feleségén kívül és Adelhaidon, Szent László feleségén kívül, név szerint csak Busilláról, Kálmán király feleségéről tudjuk, hogy Veszprémben nyugszik, több irat is bizonyítja, hogy Veszprém a királynék temetkezési helye volt.
Veszprém később is jelentős helyszíne volt a történelmünknek. Több viharos évszázad után a 18-19. században a békés haladás, előrelépés évei következtek. A város a gabonapiacnak köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központja lett. Ekkoriban épült a vár több része is. A városnak az egyházi vezetőtől való függése is csak ekkoriban szűnt meg. Ez jelentős fejlődéssel járt. A vasútvonal elkerülte a várost, a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal ellenére, mivel a vasútállomás a városközponttól jóval távolabb épült meg. 1930-ban lendült fel ismét a város, ekkor hadiipar létesült itt meg. Megyei városi címet kapott. Veszprém 1990-ben megyei jogú város lett. Az iparosításnak, a kutatóintézeteknek, és az egyetemnek köszönhetően, Veszprém ma ismét fellendülőben van, és gyarapszik a népessége töretlenül. Olyan város, ahol virágzik a kultúra és a civilizáció, és fontos helye van az országban.