A Swansea Egyetem kutatói gyors, zöld és egylépcsős módszert fejlesztettek ki a porózus széngömbök előállítására, amelyek létfontosságú elemek a szén-dioxid-megkötési technológia és a megújuló energia tárolásának új módjai szempontjából. A módszer olyan szférákat hoz létre, amelyek jó kapacitással rendelkeznek a szén megkötésére, és hatékonyan működik nagy léptékben.
A széngömbök mérete a nanométertől a mikrométerig terjed. Az elmúlt évtizedben fontos szerepet kezdtek játszani olyan területeken, mint az energiatárolás és -átalakítás, a katalízis, a gázadszorpció és -tárolás, a gyógyszerek és enzimek szállítása, valamint a vízkezelés. Szintén a szén-dioxid-leválasztó technológia középpontjában állnak, amely ahelyett, hogy a szénbe zárná, hogy kibocsássa a légkörbe, segítené az éghajlatváltozás kezelését. A probléma az, hogy a széngömbök készítésének jelenlegi módszereinek vannak hátrányai. Ezek sajnos lehetnek drágák vagy nem praktikusak, vagy olyan gömböket hoznak létre, amelyek gyengén teljesítenek a szén megkötésében. Vannak, akik biomasszát használnak, környezetbarátabbá téve őket, de aktiválásához vegyi anyagra van szükség. Itt jelent nagy előrelépést az egyetem Energetikai Biztonsági Kutatóintézetében székelő Swansea-csoport munkája. Ez a munka utat mutat a széngömbök jobb, tisztább és zöldebb előállítása felé.
A csapat adaptált egy létező módszert, amely CVD néven ismert – ez a kémiai gőzleválasztás. Ez magában foglalja a hő felhasználását egy anyag bevonatának felvitelére. A piromellinsavat szén- és oxigénforrásként egyaránt különböző hőmérsékleteken, 600-900° C-on alkalmazták a CVD módszer által. Ezután azt tanulmányozták, hogy a gömbök mennyire hatékonyan tudják megkötni a CO2-t különböző nyomásokon és hőmérsékleteken. Ez az új megközelítés számos előnnyel jár a széngömbök előállításának jelenlegi módszereivel szemben.