Akár alkalmazottként dolgozunk, akár a saját magunk urai vagyunk, mindkét felállásnak megvannak a maga előnyei. Előbbi esetében szinte kizárólag csak a munkánkkal kell foglalkoznunk, és nem nyomja a vállunkat a bürokrácia terhe.
Vállalkozóként más a helyzet, hisz mindent saját magunknak kell intézni. A megrendelők felkutatásától és elérésétől kezdve a marketingen át a gyártási folyamatig minden a mi felelősségünk, hisz saját magunknak dolgozunk. Ez már önmagában is rendkívül fárasztó tud lenni, ám a tennivalóink sora itt még korántsem ér véget. Az adózással, illetve a különböző szabályozásokkal kapcsolatos feladatok is ránk hárulnak, és ezekre érdemes folyamatos és nagy hangsúlyt fektetni, hisz egy esetleges elmaradás, vagy büntetés esetén mindenért mi magunk felelünk. Ez pedig egy olyan komplex elfoglaltság, ami általában az összes időnket elviszi, így sokszor nem marad energiánk arra, hogy a fontos részletekkel is törődhessünk.
Van ugyanis még egy aspektusa a vállalkozói létnek, amire sokan nem is gondolnak. Eleinte persze a legfontosabb, hogy profitábilissá váljon a tevékenységünk, ám ha ezt a célt elértük, akkor ahelyett, hogy egy kicsit a távoli jövőre is fókuszálnánk, sok esetben csak a számokkal foglalkozunk. Ez persze valahol érthető, ám azzal mindenképpen érdemes számolni, hogy rengeteg olyan előnyt, ami munkavállalóként automatikusan jár, vállalkozóként nem kapunk meg, és ezekről saját magunknak kell gondoskodnunk. Ezek közül az egyik leghangsúlyosabb a nyugdíj kérdése. Már az első pillanattól kezdve érdemes külön nyugdíj megtakarításban gondolkodnunk, hisz bármennyire is távolinak tűnik, egyszer eljön a pihenés ideje majd, és ha nem készülünk fel rá, akkor jövedelem nélkül maradhatunk. Ugyanez érvényese az egészségbiztosításra is. Érdemes kötelező kiadásként tekinteni egy megfelelő csomagra, és bebiztosítani magunkat inkább duplán, hisz egy betegség, vagy egy súlyos sérülés sokszor a legváratlanabb időpontban csap le. Végül pedig – és talán mind közül ez a legnehezebb – ott a szabadság kérdése. Vállalkozóként hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy néha kikapcsoljunk – hisz nem merjük otthagyni a munkát, félve attól, hogy nagy lesz a kiesés -, ám muszáj néha megpihenni. Épp ezért még akkor is iktassunk be pár napot időnként, ha úgy érezzük, hogy semmi szabadidőnk, mert ellenkező esetben az egészségünk láthatja kárát.