A statisztika alapján hazánkban minden második embernek egyáltalán nincs megtakarítása, azaz annyi félretett pénze sem, amely legalább egy havi megélhetését biztosítaná. Érdekes módon ez a probléma nem csak a szegényebb rétegeket érinti, hisz nagyon sokan akkor is felélik minden jövedelmüket, amikor már bőven megtehetnék, hogy valamennyit minden hónapban félretesznek.
Ez azonban egy rendkívül kockázatos dolog, hisz bármikor megtörténhet a baj, és megszűnhet az állásunk, baleset érhet minket, vagy jön valami komolyabb kiadás, amit nem lehet hónapokra elhalasztani. Ilyenkor érezzük csak igazán, hogy miért is mondja sok pénzügyi tanácsadó azt, hogy az első „befektetése” mindenkinek az legyen, hogy felépít egy vésztartalékot, amelyhez tényleg csak vész esetén nyúlhat hozzá. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor sokkal nyugodtabban alhatunk, tudva, hogy bármi is történik, a család az átmeneti időszakra sem marad bevétel nélkül. A legfontosabb kérdés a vésztartalékkal kapcsolatban, hogy mennyit is kellene félrerakni. Nos erre a válasz két részből tevődik össze: igazán akkor lehetünk nyugodtak, ha fél évre elegendő tartalékunk van, hisz ennyi idő alatt nagyjából bármilyen átmeneti zavart helyre tudunk majd hozni. Az azonban, hogy pontosan mennyi pénzre is van szükségünk egy fél éves időszakra, az már nem olyan egyszerűen megválaszolható kérdés.
Hisz – tegyük fel – ha elveszítjük az állásunkat, akkor amíg nem találunk új munkahelyet, addig nyilvánvalóan a luxuskiadásokról lemondunk. Nem megyünk színházba, nem járunk étterembe, és tankolni is csak annyit tankolunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Így ez az összeg gyaníthatóan azért kevesebb, mint a hat havi bérünk volt, hisz szűkebbre húzva a nadrágszíjat vészhelyzetben csak a legfontosabb kiadásokra költünk. Érdemes tehát leülni és nyugodtan végiggondolni, hogy mi az, amit vészterhes időben is ki kell fizetnünk és ez alapján kalkulálni egy féléves összeget. Ha ez megvan és összegyűjtöttük a vésztartalékot, akkor már csak két dologra kell nagyon odafigyelnünk. Az egyik, hogy ne engedjünk a csábításnak és ne költsük el ezt a pénzt másra, illetve hogy mindig olyan formában legyen félretéve, amihez bármikor, könnyedén hozzáférhetünk.