Mindannyian különbözőek vagyunk: vannak, akik szívesen járnak nagy társaságba és szinte bármerre is járnak, mindenhol belefutnak egy-egy ismerősbe a városon belül, vannak, akik különböző szórakozóhelyeken szocializálódnak, míg mások nagy csoportba verődve járnak sörözni.
Azonban akadnak még olyan emberek is, akik nagyon ritkán mozdulnak ki otthonról, keveset beszélnek másokkal és jobban érzik magukat egyedül, ilyenkor ugyanis legalább nem háborgatja őket senki. De vajon meddig számít még egészségesnek, ha izoláljuk magunkat a külvilágtól és mikortól állunk szemben valós problémával? Igazság szerint még a legantiszociálisabb személyeknek is szükségük van legalább egy emberre, akire minden esetben számíthatnak. Gondoljunk csak bele: nincs ez másképp még az irodalomban vagy a televíziós sorozatok világában sem: a magányt kedvelő Sherlock Holmes mellől a bajban és nyomozásban sohasem hiányozhat barátja és segítője, John Watson, ugyanúgy, ahol James Wilson is számtalanszor menti meg legjobb barátja, a morózus Dr. Gregory House életét. A barátság egyebek mellett ingyenes terápiát is jelent, hiszen azt feltételezi, hogy a másiknak bármikor bármilyen jellegű problémánkról beszámolhatunk.
Sok esetben ugyanis nem is arról van szó, hogy segítséget akarunk kérni a legjobb barátunktól vagy barátnőnktől, nem az anyagi támogatás és szivességek végtelen sora képezik egy jó barátság alapját, hanem az egymásra való odafigyelés! Amikor egy hozzánk közel álló személy megosztja velünk a gondjait, mennyire figyelünk oda az illető szavaira és a szavak mögött lévő érzelmekre, amelyeket az adott személy talán még maga elől is igyekszik titkolni? Nem lehet mindenki party-arc és ezzel nincs is a világon semmi gond, egészen addig, amíg nem szigeteljük el magunkat teljesen a világtól! Becsüljük meg a barátainkat, vagy, ha a múltban már túl sokszor okoztak csalódást, akkor keressünk bátran újakat! A lényeg, hogy mindig legyen legalább egy-két olyan ember az életünkben, akire mindig, minden körülmények között számíthatunk! Ne feledjük, ha túlságosan elvonulunk a többi ember elől, annak idővel akár súlyos depresszió is lehet a következménye!