Mese a gulgumüzről (2.0)

Apu az iskolában azt mondták, hogy Isten teremtette a Földet, és az embereket!
Ki az az Isten?

Gyere, ülj az ölembe kisfiam, elmesélem.
„Egyszer volt, hol nem volt, réges-régen, még mielőtt Noé vitorlázni indult volna, sőt még az Ősrobbanás előtt a Kumpala bolygón lakott Zolika. Ugye nem alszol? Akkor ugorjunk át néhány évet!
Zoltán már gimnáziumba jár és szereti a fizikát, viszont utálja az irodalmat. Egyik nap a következő házi feladatot kapja: írjon verset „A Teremtő és a gulgumüz” címmel, mely esemény később sorsdöntő hatással lesz több univerzum sorsának alakulásában is. Szegény Zolika nagyon kétségbeesett, mert bár határozott elképzelése volt az Ősrobbanásról, a Teremtőről is tanult hittan órán, de bizony még sohasem hallott a gulgumüzről. Így próbálkozott, próbálkozott, de a vers első soránál tovább sehogyan sem jutott. Ám amikor a bolygót megvilágító csillag a horizont alá bukott, Zoltánnak szenzációs világmegváltó ötlete támadt: a vacsorát meg sem várva rohant a kamrába, ahol a laboratóriumát berendezte. Addig számolt, tervezett, főzött, kotyvasztott mígnem este 11 óra 25 perckor bekövetkezett az Ősrobbanás, elkészült egy új világegyetem. Igaz, csak néhány galaxisból állt, de számításai szerint az új galaxisi idő szerint néhány millió év, míg Zoli saját ideje szerint kb. 34 perc 53 másodperc múlva megjelennek benne a gulgumüzök, vagy azok az értelmes lények, akik majd megírják a verset a Teremtőről és a gulgumüzről. Hanem ekkor szörnyű tragédia történt: – Bumm! – a lombik felrobbant! De a fiút nem olyan fából faragták, mint akit az első kudarc elkeserítene, így újból munkához látott. A következő világegyetem kb. 10 percnyi létezés után fekete lyukká esett össze; a harmadik szintén felrobbant az utolsó petri csészével együtt, így Zoli kénytelen volt feláldozni az akváriumot a nagy cél érdekében, amit már-már siker koronázott.
Sajnos az akvárium nem záródott légmentesen, így amikor egy véletlenül kijutott csillag szupernóvaként robbant fel, sürgősen másik edény után nézett, amit a nagymama jénai táljában talált meg. Nagyon szép ősrobbanást produkált, határozottan szépen indult el a csillagfejlődés a létrejött világegyetemben.
Ezután Zoli lefeküdt aludni, az újonnan létrejött világ pedig „kitűnően” működik, amiről magad is meggyőződhetsz, csak nézz ki az ablakon!
Itt a vége fuss el véle!”

  • Apu de mi lesz, ha valaki leveszi a fedőt? Vagy mi történik, ha a nagymamának szüksége lesz a tálra? És apu vajon mit csinál Zoli, ha kiderül, hogy kik a gulguizék, vagy ha valaki megírja majd azt a verset?
  • Nos mindent én sem tudhatok, de egy jó tanácsot talán adhatok: cenzurát a költészetnek!

Vélemény, hozzászólás?