Megmenthető egy ellaposodott kapcsolat?

Sokak szerelmi életének alapjai romantikus amerikai filmek és sorozatok álomvilágára épül, így aztán vannak emberek, akik az örök szerelmet keresik egész életükben, természetesen hiába, hisz egy olyan dolgot hajszolnak, ami nem létezik.

Akik racionálisan gondolkoznak és két lábbal állnak a talajon, azok jól tudják, hogy még a legnagyobb lánggal égő szerelem is elhalványul idővel és egy boldog párkapcsolatnak hosszútávon nem is ez az alapja. A közös élet ugyanis rengeteg kihívás elé állítja a párokat. Lakásvásárlás, hitelfizetés, gyermeknevelés, betegségek, veszteségek, munkahelyi problémák, kapuzárási pánik, és a lista még korántsem teljes. Ahhoz, hogy ezeken együttes erővel úrrá tudjanak lenni, sokkal többre van szükség a szerelemnél. Empátia, kitartás, önfeláldozás, rengeteg tisztelet, ezek min-mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy házasság a sírig tartson. Noha erre idővel nagyon sokan rádöbbennek – a szerencsésebbek még azelőtt, mielőtt túl késő lenne -, ezzel együtt fájdalmasan élik meg, ha amikor a párkapcsolatuk hullámvölgybe kerül és ellaposodik.

Erre azonban jobb előre felkészülni, hisz idővel mindegyik kapcsolatban eljön ez az időszak. Az, hogy ennek az oka a hirtelen feltornyosult problémákban, vagy a hosszú, együtt töltött időben keresendő, az tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy elfogadjuk, hogy folyamatosan tenni kell a kapcsolatért, és hogy még így is lesznek olyan időszakok, amikor úgy érezzük, hogy talán jobb volna kiszállni. A kulcs, hogy ilyenkor kell nagyon odafigyelni a másikra, leülni és alaposan, kendőzetlenül átbeszélni az érzéseket. Ha ez sikerül, az már fél siker, innentől kezdve már csak annyi a dolgunk, hogy visszacsempésszük a romantikát a mindennapokba. Egy-egy randi minden hónapban, apró ajándékok néhanapján, egy hosszú beszélgetés egy hétvégi estén rengeteget segít, főleg, ha nem egyszeri alkalomról van szó, hanem rendszeressé tesszük és szokássá válik. Így aztán szép lassan újra felfedezhetjük, hogy miért is szerettünk bele a másikba, és miért gondoltuk úgy hosszú éveken – évtizedeken – keresztül, hogy ő az, akivel az egész életünket le tudnánk élni.