Legyünk elnézőbbek önmagunkkal!

„A harag rossz tanácsadó” – hallani gyakran a régi öregektől, akik igyekeznek a fiatalabbakat mindig a békés megoldások felé terelni. De mi van akkor, ha a konfliktus nem két vagy több ember között van, hanem intraperszonális. Mi van akkor, ha saját magunknak nem vagyunk képesek megbocsátani valamit, amit a múltban tettünk?

Nos, a jó hír az, hogy nem minden helyzet reménytelen, sok esetben ugyanis akár még „szépíthetünk” is, azaz megpróbálhatjuk helyrehozni félig, vagy legalább egy aprócska mértékben mindazt, amit elrontottunk. Nyilván nem olyan dolgokról van szó, amelyek a törvény értelmében is bűnnek számítanak és amelyekért egyébként börtön járna, ezek sokkal összetettebb esetek, a bűnözők pszichológiája ugyanis teljesen más, mint azé a hétköznapi emberé, aki elhallgatott valamilyen fontos információt a legjobb barátja elől, vagy egyszerűen nem tudta időben figyelmeztetni valamire! A lényeg az, hogy nemcsak azoknak kell megbocsátanunk, akik ellenünk vétkeztek, hanem saját magunknak is! Ez sokszor azonban nem megy ennyire egyszerűen, de jó esetben mindenkinek megvannak a maga „trükkjei”, van aki például ilyenkor szakemberhez fordul, mások naplószerűen, mintegy „kiírják magukból” a fájdalmaikat, jó néhányan vannak olyanok is, akik a „bűneiket” beleszövik valamilyen művészetbe, de olyanok is akadnak még mindig szép számmal, akik a templomban kérnek feloldozást!

A túlfejlett önkritikával rendelkezők körében sokszor előfordul, hogy az egyén tulajdonképpen nem képes napirendre térni egy-egy életesemény felett és folyamatosan ostorozza magát a történtek miatt. Az ilyen felnőtteket valószínűleg már gyermekkorukban túl sokat szidták, ezért nem alakult ki bennük egyfajta természetes önbizalom és belátás, amelynek hiányába viszont a szóban forgó személy sosem lesz képes teljes és nyugodt életet élni! Oldozzuk fel tehát magunkat minden alól, amit a múltban elkövettünk, azon már változtatni nem lehet, azonban a jövőben jobbá és bölcsebbé válhatunk, ha képesek vagyunk belátni a hibáinkat, de nem dagonyázunk sokáig az önutálatban!

Vélemény, hozzászólás?