Ha korábban nem is, akkor minden bizonnyal azóta, hogy Németországban engedélyezték az első messenger RNS (mRNS) vakcinákat a SARS CoV2 vírus leküzdésére, az mRNS a tudományos körökön kívül is elismert kifejezéssé vált. Kevésbé ismert, hogy az mRNS felhasználható nemcsak a vakcinák előállítására.
A klinikai vizsgálatok során már körülbelül 50 különböző eljárást tanulmányoztak a betegségek, köztük a rák kezelésére. Az AstraZeneca gyógyszergyár tudósai a Forschungszentrum Jülich neutronkutatóinak támogatásával most felfedezték, hogyan lehetne javítani az mRNS szubkután beadását. A cél az, hogy a krónikus betegek rendszeresen önállóan adhassák be a gyógyszert. Az mRNS a sejtjeink tervrajzaként szolgál a fehérjemolekulák előállításához. Az mRNS-gyógyszerek ezért fehérjéket hozhatnak létre közvetlenül a beteg testében, arra a helyre irányítva, ahol szükség van rájuk. A rák mellett sok más betegség is potenciálisan kezelhető: például a hemofília, ahol az alvadási faktor képződése megszakad, kezelhető a tervrajz alkalmazásával éppen erre a tényezőre. Szívrohamok vagy stroke után az mRNS injektálása lehetővé teheti az új erek növekedését lehetővé tevő fehérjék képződését.
A jelenlegi terápiákkal összehasonlítva az mRNS előállítása gyorsabb és rugalmasabb, mivel az mRNS könnyen előállítható, és a folyamat független az mRNS szekvenciától. Ezen túlmenően a technológia lehetővé teszi a személyre szabott gyógyszerek gyors kifejlesztését, és a fehérjék hosszabb időn keresztül, egyébként nehezen elérhető módosításokkal termelődhetnek a szervezetben. Az mRNS-t a szervezetben gyorsan lebontják a mindenütt jelenlévő enzimek. Fontos megakadályozni, hogy ez bekövetkezzék, mielőtt az mRNS eljutna azokhoz a sejtekhez, ahol a fehérjeszintézis zajlik. Annak ellenére, hogy vannak olyan eljárások, amelyekben a „meztelen” mRNS-t adják be, biztonságos csomagolás és valamilyen „címke” használata sokkal hatékonyabb.