A nyári meleg napokban az egyik legjobb és legfinomabb nassolni való a fagylalt, amelynek rengeteg variációja ismert szerte a világon. Talán nincs is olyan ember, aki ne próbálta volna ki élete során a fagylaltot. Na de honnan is ered a fagylalt és honnan terjedt el az egész világban?
A fagylalt története több ezer évvel ezelőtt kezdődött és a kínaiak készítették el először a jeges finomság elődjét jégből és gyümölcsökből. Az ókori kínaiak a mézzel édesített gyümölcsleveket hóval, jéggel hűtöttek és így szolgálták fel. Eleinte természetesen csak a kiváltságosok fogyaszthatták, majd később mindenki más számára is elérhetővé vált. A keleti országból aztán elterjedt Egyiptomba, majd a Római birodalomba, ahol a császárok egyik kedvelt csemegéje lett. Néró császár imádta a fagyit és a kedvence a rózsavizes, mézes, gyümölcsös, hóval összekevert variáció volt. A jeget több száz kilométerről, a hegyekből hozatták és ezt használták fel a fagylaltok elkészítéséhez.
A reneszánsz idején még Mátyás király udvarába is eljutott ez a különlegesség, Beatrix királynőnek köszönhetően. Az első igazi fagylaltkészítőnek az olasz, palermói származású Procopio del Cotellit tarják. A feljegyzések szerint 1672-ben készített először fagylaltot. Innen ered a fagyi készítés mai technológiája is, ahol már nem a havat, jeget keverik a masszához, hanem egy hűtött edényben forgatják a fagyi anyagát. Hazánkban először 1753-ban jelenik meg a ma sörbetként ismert fagylalt egy Erdélyben összeállított szakácskönyvben, amiben az eper és a pisztácia fagyi receptjei és elkészítési módja olvashatók. A ma ismert fagylalt tulajdonképpen akkor alakult ki, amikor először adtak tejet, tejszínt a jeges édességhez. Erre a 18. században, Nápolyban került sor. Az első hazai fagyizót a pesti belvárosban, Peter Fischer nyitotta meg.