A kutatások kimutatták, hogy a városban élő emberek között rengetegen terméketlenek, elhízottak, depressziósak, de az is kiderült, hogy ezeknél az embereknél nagyobb eséllyel alakul ki a rákos megbetegedés is. Lényegébe az ember szervezetére nagy hatással van a nyüzsgő városi élet, valamint a csendes vidéki élet is.
A kutatások alapján rájöttek arra, hogy 1900-ban a világ lakosságának csak 14 százaléka élt városon, és ennek alapján kijelenthető, hogy 2050-re a népesség 70 százaléka városlakó lesz. Rengeteg kutatást végeztek a csecsemők egészségi kapcsolatával kapcsolatban, és rájöttek, hogy a városon született újszülöttek egészségi állapotuk sokkal rosszabb, mint egy vidéki kisbabáé. A városi levegő képes már a magzati időszakban befolyásolni a magzat egészségét. A városi szennyeződés befolyásolja az anyagcsere változásokat, és ennek következtében megemelkedik a vércukorszint, valamint nagyobb lesz esélye az inzulinrezisztencia kialakulásának is. A városon élő gyerekek soha, vagy csak néhány alkalommal utaznak vidékre, tehát beltéri éltet élnek. A napfény hiánya miatt a későbbiekben rövidlátás alakulhat ki, de fenn áll a vakság kialakulásának az esélye is.
A vidéki életforma előnyei közé sorolható a falun jelen levő pocsolyák, hiszen ezek a bosszantó víztócsák tartalmazzák azokat a baktériumokat, amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van. Ezek a baktériumok megedzik az immunrendszert, és így kevesebb az esélye az asztma, allergia kialakulásának. A vidéken élő emberek esetében a mentális betegségek kialakulásának esélye is kevesebb, hiszen nyugodtabb életformát élnek. A zöld környezet megnyugtató hatásának köszönhetően a vidéken élő emberek ritkábban idegesek, szomorúak.