Az egyik leggyakoribb ok, amiért a jelentkezőket elutasítják egy állásinterjú után, az, hogy nem nyújtanak megfelelő, kézzelfogható példákat arra, amit jelenlegi /előző munkájuk során tettek, ami releváns lenne a keresett pozíció szempontjából.
Amikor új állást keres, konkrét példákat kell megadnia a munkaköri leírásban felsorolt kompetenciákról – legyen szó akár problémamegoldásról, befolyásolásról, kezdeményezésről vagy a változás kezeléséről. Az egyik oka annak, hogy a jelöltek elzárkóznak a teljesítményüktől, az az, hogy nem akarnak arrogánsnak tűnni. Az állásinterjú azonban nem a szerénykedésről szól. Az elért eredményeiről való beszélgetés, a tények és a számok használata nem dicsekvés – hanem egy történetet mesél el. Nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a potenciális munkaadó azt akarja, hogy jól teljesítsen egy interjún. Szó szerint ürügyet keresnek az állás odaadására! Tehát mondja el nekik, mire van szükségük világos, tényszerű módon.
A kérdések megválaszolásának remek módja, miközben kiemeli képességeit és eredményeit, a helyzet, feladat, cselekvés, és eredmény használata. Mi volt a helyzet/probléma? Hogyan oldotta meg ezt a problémát/ hogy lépte túl ezt a visszaesést? Mit tanult ebből a tapasztalatból? Hogyan alkalmazta a tanultakat a karrierjében? Ezek a módszerek különösen előnyösek, ha olyan viselkedési kérdésekre válaszol, amelyeket a felvételi menedzserek feltesznek annak megállapítására, hogy a jelölt rendelkezik-e elegendő öntudattal ahhoz, hogy tudja, miben jártas és milyen készségeket kell még fejleszteni. A számok kiválóan alkalmasak képességek és szakértelem bemutatására. Növelte a bevételt, vagy időt/pénzt spórolt? Javított egy eljárást, és ha igen, mennyi időt spórolt meg vele? Hány klienst szerzett a legutóbbi munkahelyén?