A likviditás megőrzése érdekében elfordul, hogy tagi kölcsönt kell nyújtanunk cégünknek. Szükség esetén tegyük is meg, de járjunk el nagyon körül tekintően. A NAV egyik kedvenc ellenőrzési témája, területe.
Ha azt látja, hogy nem megfelelően dokumentált és könyvelt a tagi kölcsön nyújtása, elengedése vagy visszafizetése, akkor annak rendje módja szerint akár 200%-os adóbírságot is kiróhat. Ahhoz, hogy a kölcsönről szóló szerződésünk megállja a „helyét”, érdemes az alábbiakra odafigyelni:
- Társaság esetében taggyűlési határozat formájában kell rögzíteni a tagi kölcsön alapvető felvételeinek tényét. ( kitl, mennyit, milyen kamattal, milyen időtartamra…stb). Célszer a napirendi pont tárgyalásánál tájékoztatni a tagságot és alaposan megtárgyalni, hogy miért van erre szükség . Az így felépített és megfogalmazott határozatba nem tud belekötni a NAV.
- Mindig készítsünk kölcsönszerződést.
- A cégben ( ha teheti) ne az ügyvezető, aki egyben tag és a kölcsönt nyújtó írja alá a kölcsön szerződést. Ha tag is az ügyvezető, akkor nincs mit tenni. Javaslatunk az, hogy mindenképp utalással teljesüljön a kölcsön. Természetesen pénztári befizetéssel is teljesülhet, de ekkor bevételi pénztárbizonylatot kell készíteni. Ez kötelez!
- Kamat nélkül nincs kölcsön szerződés, de az sem mindegy hogyan állapítjuk meg azt. Érdemes a Nemzeti Bank alapkamatát mérvadónak tekinteni.
- A kölcsönt vissza kell fizetni és azt is hitelt érdemlen kell igazolni.
- Célszer a tagi kölcsönt december 31-ig visszafizetni, így nem kerül be a mérlegbe és nem hívjuk fel a NAV figyelmét.
- Mérlegelhetjük a kölcsön elengedésének kérdését is, de csak akkor tegyük, ha fizetésképtelenek lettünk, de csak ekkor. Amennyiben nem áll fenn a fizetésképtelenség és mégis elengedésre kerül, akkor 18% ajándékozási illetéket kell fizetni.