A Blended Scotch készítésének van néhány megkerülhetetlen alapszabálya. Ha valami hibádzik a kritériumokból, akkor a szigorúan kívül esik a Blended Scotch kategóriáján, a szakma és az avatott torok nem ismer kivételt.
Három fő szempont van, ami nélkül az itóka bizony nem Blended Scotch. Az első, hogy a gabona- és a malátawhiskyk csak és kizárólag Skócia valamely lepárlójából származhat. A következő kritérium az, hogy a whiskyk, beleértve a még nem készre érlelt párlatokat is, mindig szigorú minőségi ellenőrzésen mennek át. Ezen kívül az is elhagyhatatlan alapszabály, hogy a párlatokat mindaddig az érlelő házakban tárolják, amíg el nem érik azt a kort, amelyben már alkalmasak a házasításra. Mindennek megvan az érlelési ideje, melynek betartását szigorú hatósági ellenőrzés mellett követelik meg.
Néhány cégnél a keverés egészen érdekes módon történik. A malátákat a gabonawhiskyvel történő házasítás előtt előre összeérlelik, hogy így egységesebb végtermék születhessen. A gyakorlatban a keverés úgy néz ki, hogy az összes összetevőt egy hatalmas kádban összekeverik. A kisebb márkáknál ez ötven-hatvan hordót jelent, de a nagyoknál, mint a Johnnie Walker Red Label készítésekor nem kevesebb, mint tíz tartálykocsit kevernek össze a palackozás előtt. Az utolsó fázis a szeszfok beállítása, mely demineralizált (ásványi anyagtól mentes) vízzel való összekeveréssel történik, végül „hideg szűréssel” lehűtik és sokkolják az italt, így eltávolítják az esetleges zavarosodást okozó komponenseket. Ez a módszer sajnos az erőteljesebb ízek, aromák vesztését is jelenti. Az állandó szín megtartásának, kialakításának céljából hivatalosan engedélyezett karamellt használ szinte minden cég, de erre a módszerre nem mindig van szükség.