A művészet egyik legfontosabb ágazataként a festészetet tartják számon. Rengeteg olyan festőművész vált ismertté a történelem során, akiknek nem volt könnyű élete. Sokaknak ismerősen csenghet Frida Kahlo neve, hiszen a 20. Századi Mexikó egyik emblematikus alakjáról van szó.
Frida Kahlo (1907-1954) sajátos, egyéni hangú mexikói festőművész és közéleti szereplő, akinek festményei nagy hatással voltak és vannak korunk művészetére. Frida Mexikóvárosban született és mindössze hatéves volt, amikor gyermekbénulásban megbetegedett és jobb lába deformálódott. Fiatal lányként ezt leplezni akarta, ezért gyakran öltözött férfiruhába, majd hosszú mexikói szoknyába. A tehuana népviselet egész életében végig kísérte és legkedveltebb öltözéke volt. 1925-ben villamosba ütközött egy busz, amelyen Frida utazott és a balesetben egész életére kiható sérüléseket szenvedett. Mivel gerincsérülése miatt hosszú hónapokra gipszfűzőbe zárták, a fájdalom elől menekülve és megnyugvást keresve festeni kezdett. Baldachinos ágya mennyezetére szerelt tükörben nézhette magát és így festette meg első önarcképét, amelyet barátai és rokonai portréja követett.
Amikor már annyira felépült, hogy viszonylag normális életet tudott élni, csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző művészek csoportjához. Feleségül ment a híres Diego Riviera festőművészhez. Mivel Frida elsősorban magának festett, nagyon meglepte, hogy mások is érdeklődnek az alkotásai iránt. New York-ban nagy sikerű önálló kiállítása volt és nagyon sok képet eladott. Állapota ismért romlani kezdett, és többször is megműtötték gerincét, de hiába. Művészetének egyedi hangvétele, festményei tükrözik lelkiállapotát, érzelmeit. Utolsó éveiben is nagyon aktívan részt vett a közéletben és festményei egyre több politikai tartalmat hordoztak.