A munkahelyek kapcsán talán a legtöbbször felmerülő vita tárgya, hogy mennyire érdemes kihozni magunkból a maximumot – vagy adott esetben még annál is többet -, van-e egyáltalán bármi értelme annak, ha folyton száz százalékot hozunk ki magunkból.
Hogy hogyan áll az ember ehhez a kérdéshez, azt a legtöbb esetben két dolog határozza meg. Egyrészt a személyiségünk, neveltetésünk, másrészt pedig az addig szerzett tapasztalataink. Akit ugyanis már kiskora óta úgy neveltek, hogy mindig, minden szituációban tegye meg a tőle telhetőt – függetlenül a körülményektől -, az hajlamosabb ezt a kérdéskört nem túlgondolkodni. Hiszen az, hogy a munkájában is a tőle telhető legjobbat nyújtsa, az alapvetés, fel sem merülhet ennek az ellenkezője. Erre rakódhat rá a tapasztalati rész, amely képes ezt a hozzáállást idővel akár gyökeresen megváltoztatni.
Az ember munkamorálját ugyanis nagyban meghatározza az első pár állása. Ha szerencsések vagyunk, és olyan helyre kerülünk, ahol megbecsülnek minket, akkor az a munkamorálunkon is meg fog látszódni. Ez azonban sajnos ritkán fordul elő. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy tisztelettel bánnak velünk, nem várják el, hogy túlórázzunk, nem terhelnek olyan feladatokkal, ami nem tartozik a munkakörünkhöz, mert ez ezek alapvető dolgok – legalábbis azoknak kellene lenniük -. Ahhoz azonban, hogy mindig a maximumot nyújtsuk, az kell, hogy a vezetés ezt időről-időre honorálja, és magától értetődő legyen az előrelépési lehetőség, és a prémium, illetve egyéb extra juttatás, a befektetett energiánknak megfelelően. Ha ez adott – és ez esetben tényleg szerencsések vagyunk -, akkor abból idővel azt tanuljuk meg, hogy igenis érdemes mindig a maximumot nyújtani. Ez pedig nagyjából le is fedi a kérdésre adott választ. Az, hogy mikor érdemes a legtöbbet kihozni magunkból, elsősorban attól függ, hogy a vezetőség hogyan áll az alkalmazottakhoz. Ha tényleg megbecsülik őket, akkor ez a legjobb út, ám ha nem, akkor ahelyett, hogy lábat lógatunk naphosszat – és csak annyit dolgozunk, ami ahhoz kell, hogy ne rúgjanak ki -, szerencsésebb, ha inkább keresünk egy olyan munkahelyet, ahol folyamatosan tudunk fejlődni és előre lépni.