A nőkkel szembeni erőszak a nemek közötti diszkrimináció legszélsőségesebb formája. Nem is gondolnánk, hogy az erőszakos bűncselekmények jelentős részére családi otthonok falai között kerül sor – a statisztika szerint Magyarországon minden második, halállal végződő erőszakos bűncselekmény „családi ügy”.Hazánkban 95%-ban férfi a bántalmazó (és minden ötödik nőt bántalmaz a házastársa), azonban ez a számarány csökkenni látszik, mivel egyre több a női vezető, a feleségek fizetése megközelíti a férjekét, sőt, magasabb olykor, és emiatt nők vezető szerepre tesznek szert, ami agresszióval párosul. A közhittel ellentétben ezen cselekmények többsége előre látható; a hozzátartozó életének kioltását többnyire éveken, sőt évtizedeken át tartó rendszeres és brutális bántalmazássorozat és terror előzi meg.
A szakirodalom a bántalmazás (abuzus) három fajtáját különbözteti meg: érzelmi (vagyis lelki terror), fizikai (tettleges), és szexuális bántalmazás. Kutatások megállapították, hogy az abuzusok egyes fajai soha nem jelentkeznek különállóan, hanem általában együtt, egymást váltva, s így egy folyamattá állnak össze. Az egyre durvábbá váló bántalmazási folyamat lényege az egyik ember uralkodása a másik felett, hatalomgyakorlás.
Ahhoz, hogy a bántalmazó uralmát gyakorolhassa, rendszeresen bizonyítania kell magának és környezetének, hogy a hatalma alatt tartott személy rossz, és ezért nevelésre, fegyelmezésre szorul. A feleségbántalmazót e meggyőződésében erősíti az a hagyomány, amely az asszonyt férje tulajdonának tekinti.