Charles Robert Darwin angol természettudós, aki az evolúcióelmélet kidolgozója, 1809-ben született Shrewsbury-ben. Apja, Robert Waring Darwin, elismert orvos volt. Darwin már fiatalon is érdeklődött a természetrajz iránt. Tartalmas sétákat tett a természetben, megfigyelte a környezetét és növényeket gyűjtött. Nagyon sokoldalú ember volt.
Először, apja kedvéért orvosnak készült, de ezt hamar otthagyta, mivel nem szerette nézni a műtéteket, amit még akkor érzéstelenítő nélkül végeztek. Ezután apja lelkésznek adta, de ekkor is a természethez és a tudományokhoz vonzódott. Szívesen vizsgálgatta az állatokat, növényeket és a kövületeket.
1831 augusztusában, lehetőséget kapott egy világkörüli tudományos úton való részvételre. Darwin elfogadta és így vett részt egy térképészeti célú, Föld körüli hajóúton, ahol, mint természetkutató volt jelen. Az úton naplót vezetett és a feljegyzései alapján, csak hazajövetele után fogalmazódott meg benne, elméletének lényege, hogy a természetben az élőlények versengenek egymással, de csak az erősebb egyedek örökítik tovább génjeiket, és alkalmazkodnak a környezetükhöz. Az evolúcióbiológia szerint, így alakultak ki a mai fajok, az egysejtűektől kezdve az emberig. Nagy port kavart, amikor a tudós leírta, hogy az embereknek és az emberszabású majmoknak közös őse lehetett. Ez 40 éves tudományos, és máig tartó vallási vitát eredményezett. Darwin elméletét, 1837-ben írta le először, és több mint egy évtizedet dolgozott rajta. A könyvkiadásra nehezen szánta rá magát, de korábban kezdődött gyomorbetegsége miatt, mely ez idő alatt nagyon felerősödött, félt, hogy meghal, így végül 1859-ben jelentette meg „A fajok eredete” című művét, ami mára már a biológiai tudományok alapja. Darwin 1882-ben, 73 évesen halt meg Angliában.