Az Urál egy 2428 kilométer hosszú folyó. Oroszországból ered és a Kaszpi-temgerbe torkollik. 1775-ig Zsajik volt a neve. Ezt II. Katalin orosz cárnő változtatta Urálra. A folyó határt alkot Ázsia és Európa között.
Az Urál folyó vízgyűjtő területe 230 000 négyzetkilométer. Dél-Urálból ered, az Uraltau hegységből. Atirau közelében ömlik deltatorkolattal a Kaszpi-tengerbe. A folyó alsó szakaszának esése csupán 0,05%, míg a felsőbb meder 0,5% eséssel rendelkezik. Főleg a középső és a felső részeken számos mellékfolyója alakult ki. Többi részén szinte egyáltalán nincs mellékfolyója. Ez és a párolgás miatt a Kaszpi-tengerig jelentősen csökken a vízmennyisége. Novembertől áprilisig az Urál folyó vize befagy. Ez a fagyos jégtakaró körülbelül 5 hónapig tart. Tavasszal komoly áradások jellemzik. Emiatt a folyó felső szakaszánál víztározókat létesítettek. Ez azért lényeges, mert ezek a víztározók jelentős mértékben csökkentik az áradás nagyságát. Egyik legnagyobb mellékfolyója a Szakmara. Az Or és az Ilek pedig a legjelentősebb bal oldali mellékfolyói. A Szakmara vízhozama nagyobb, mint az Urál folyóé.
A folyó mentén több város is található. A legjelentősebbek között van a Magnyitogorsz, az Orszk, az Orenburg és az Oral. Magnyitogorsz igényeinek kielégítése érdekében komoly víztározó lett kialakítva. Ez a város és az iparvállalatok számára is rendkívül jelentős. Orenburg központja és nagyobbik része a folyó jobb partján fekszik. Itt a tél végére a folyón levő jég vastagsága eléri a 60-80 centiméter vastagságot is. A vízállás nyáron és télen igen alacsony. Olykor a folyó csupán 80-100 méter széles. A tavaszi áradás ennél a városnál igen magas. Januárban az átlaghőmérséklet -16 fok, júliusban pedig 20 fok. A környéket viszonylag kevés csapadék jellemzi, évente körülbelül 300-400 milliméter.