Az idegsejtek nem képesek reprodukálni a DNS-t, ezért folyamatosan dolgoznak a genomjuk károsodásának helyreállításán. A Salk tudósainak új tanulmánya szerint ezek a javítások nem véletlenszerűek, hanem bizonyos genetikai „forró pontok” védelmére összpontosítanak, amelyek kritikus szerepet játszanak az idegi identitásban és működésben.
A Science 2021. április 2-i számában közzétett eredmények újszerű betekintést nyújtanak az öregedésben és a neurodegenerációban szerepet játszó genetikai struktúrákba, és rámutathatnak olyan lehetséges terápiák kifejlesztésére az olyan betegségek számára, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más, az életkorral összefüggő demencia rendellenességek. „Ez a kutatás először azt mutatja, hogy a genomnak vannak olyan szakaszai, amelyeket a neuronok prioritásként kezelnek a javítás során” – mondja Rusty Gage professzor és Salk elnök, a cikk társszerzője. „Izgatottan várjuk, hogy ezek a megállapítások megváltoztathatják az idegrendszer számos, az életkorral összefüggő betegségét, és potenciálisan a DNS-helyreállítást terápiás megközelítésként vizsgálják.”
Más sejtektől eltérően az idegsejtek általában nem pótolják magukat idővel, így az emberi test leghosszabb életű sejtjei közé tartoznak. Hosszú élettartamuk még fontosabbá teszi, hogy az életkoruk során kijavítsák a DNS-ben lévő elváltozásokat, annak érdekében, hogy funkciójukat az emberi életszakaszok évtizedei alatt megőrizzék. Idősödésükkor csökken a neuronok képessége ezekre a genetikai javításokra, ami megmagyarázhatja, miért alakulnak ki az embereknek az életkorral kapcsolatos neurodegeneratív betegségei, például az Alzheimer és a Parkinson-kór. Annak megvizsgálására, hogy az idegsejtek miként tartják fenn a genom egészségét, a tanulmány szerzői kifejlesztettek egy új technikát, amelyet javítási szekvenciának neveznek.