A neurodegeneratív betegségek – például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór – új és jobb terápiák iránti igénye megihlette a Rutgers Egyetem kutatóit arra, hogy vizsgálják az agyon belüli kontrollálatlan gyulladás és az agy immunsejtjei, az úgynevezett mikroglia közötti kapcsolatot.
Az agy egészségi rendellenességeinek legtöbb terápiája az idegrendszer fő sejtjeire koncentrál: az idegsejtekre. De a mikroglia sejtek ígéretes sejtcélként jelennek meg az agygyulladásban betöltött kiemelkedő szerepük miatt. Ezenkívül a mikroglia viselkedése úgy alakítható ki, hogy visszaszorítsa a gyulladást, amelyet különböző tényezők és az általa okozott károk okoznak. Az AIP Publishing APL Bioengineering című cikkében a csoport kiemeli a terápiás nanorészecskék létrehozásának tervezési szempontjait és előnyeit a farmakológiai tényezők közvetlen eljuttatására a mikroglia helyeire. A Mikroglia lényegében elsőként reagál az agy patológiás változásaira, és könnyen kitisztítja a nem kívánt és idegen anyagokat.
„A feltörekvő gyógyszerek és biológiai tényezők ellenőrzött módon célozhatók meg és felszabadulhatnak az agyban, ha nanoméretű hordozóik megtervezhetők” – mondta Prabhas V. Moghe, a cikk társszerzője. A csoport végső célja a mikroglia gyulladásának ellenőrizetlen aktivációjának visszaszorítása. „A rutgersi laboratóriumunkban új terápiás stratégiát dolgozunk ki az alfa-szinuklein fehérje túlzott lerakódása által aktivált mikrogliára” – mondta Moghe. „Ez potenciálisan a mikroglia aktivációjának fő terápiás gátját fogja megoldani neurodegeneratív betegségek esetén” A mikrorészecskékkel való nanorészecske-kölcsönhatások tanulmányozása segíthet a sikeres nanomedicina platformok tervezésében, amelyek lehetővé teszik a gyógyszerek célzott szállítását, miközben minimalizálják a célon kívüli hatásokat és a rendszerszintű toxicitást” – mondta Moghe.