A görög természettudós, matematikus és fizikus Arkhimédész a legnagyobb ókori matematikusnak van tartva több matematikatörténész szerint is. Fiatal éveit Egyiptomba, Alexandriában élte. Arkhimédész később II. Hierón szürakuszai király udvarába költözött és ott élte le az élete hátralévő részét.
Először azért vált híressé, mert megtervezte a földek öntözését segítő vízemelő gépezetet, így már nem volt szükség arra, hogy a pasztok kézzel húzzák fel a vizet a kutakból. Állítólag olyan gépezeteket tervezett, melyekkel egész hajókat is lehetséges volt felemelni. Valószínű, hogy ehhez a maga által kifejlesztett csigasort használta. Egy legenda szerint egy római támadást úgy sikerült meghiúsítania, hogy tükrök segítségével felgyújtotta a támadók hajóit. 2005-ben ezt tesztelték és az eredmény azt mutatta, hogy lehetséges, hogy van alapja a legendának.
Kreativitása és rátermettsége minden korában élő matematikusét felülmúlta. A fizikában is jeleskedett, bevezette a sűrűség fogalmát. A legenda úgy tartja, hogy fürdés közben fedezte fel a felhajtóerőt. Sokak szerint ekkor kiugrott a vízből és ruhátlanul rohant a palotáig, közben azt kiabálva, hogy: ”Heuréka!”. Arkhimédész volt Galilei és Newton előtt a legnagyobb matematikus és fizikus. Leírta hidrosztatikai egyensúlyt és magyarázta az emelőtörvényt. Arkhimédész tudásának és képességeinek fontosságát az ókorban nem ismerték fel. Rengeteg munkája elveszett, amikor egymás után kétszer is leégett az alexandriai könyvtár. Művei nagyrészt csupán latin és arab fordításban maradtak meg. Híres művei például: A gömbről és a hengerről és A csigavonalakról, a konoidokról és szferoidokról szóló könyvek. A görög matematikus elméjének csodálatos működése napjainkig elér. Nap mint nap használunk egy-egy az Ő gondolatainak hála létező eszközt vagy gépezetet a mindennapokban.