A koraszülött (37. terhességi hét előtt született) gyermekeknek továbbra is fennáll a fejlődési nehézségek kockázata, amelyek befolyásolhatják viselkedésüket és tanulási képességüket – állapítja meg a The BMJ ma közzétett tanulmánya.
Ezeket a nehézségeket nemcsak a rendkívül koraszülött gyermekeknél (22–26 hét), hanem a közepesen koraszülötteknél (27–34 hét között) is megtalálták – állítják a kutatók. A koraszülöttek túlélése világszerte nőtt. A korán született gyermekek gyakran fejlődési problémákkal küzdenek, de a tanulmányok elsősorban a rendkívül koraszülöttekre (22-26. terhességi hét) koncentrálnak, és kevésbé ismertek a nagyon és közepesen koraszülött gyermekekről. Tekintettel arra, hogy mennyire fontos meghatározni a fejlődési nehézségek által leginkább veszélyeztetett gyermekeket, a francia kutatók a 35 hetes kor előtt született gyermekek idegrendszeri fejlődésének leírását tűzték ki célul a normál időpontban született gyermekekhez képest.
Eredményeik 3.083 5½ éves gyermeken alapulnak, akik 24-26, 27-31 és 32-34 hetes terhesség után születtek, és akik részt vettek az EPIPAGE-2 vizsgálatban és egy normál időpontban született gyermekből álló összehasonlító csoport is létrejött. A neurodevelopmentális eredményeket, mint például az agyi bénulást, az érzékszervi zavarokat (vakság és süketség) és az agyműködést (kogníció), valamint a viselkedési nehézségeket és a mozgászavarokat, felismert tesztek segítségével értékelték. A koraszülöttek családi és társadalmi terheinek további felmérése érdekében olyan intézkedéseket is rögzítettek, mint például az iskolai kiegészítő támogatás szükségessége, pszichiáter, logopédus vagy gyógytornász látogatásai, valamint a szülőknek a fejlődéssel kapcsolatos aggályai. Miután alkalmazkodtak más potenciálisan befolyásoló tényezőkhöz, a kutatók megállapították, hogy a terhességi életkor csökkenésével a neurodevelopmentális fogyatékosságok aránya nőtt.