A vér-agy gát áthatolhatatlan a koleszterin szempontjából, ugyanakkor a magas koleszterinszint az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia fokozott kockázatával jár. Ezt a kapcsolatot közvetítő mögöttes mechanizmusokat azonban nemigen értjük.
A PLOS Medicine nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent tanulmánya, amelyet Vijay Varma és munkatársai mutattak be a Maryland-i Baltimore-ban, az Országos Egészségügyi Intézet részét képező Országos Öregedési Intézetben, a koleszterin epesavvá történő átalakulásának zavarait vizsgálta, ami szerepet játszhat a demencia kialakulásában. Kevéssé ismert arról, hogy a magas koleszterinszint hogyan vezethet az Alzheimer-kór és a demencia fokozott kockázatához, ugyanakkor az alapul szolgáló folyamatok megértése megalapozhatja a hatékony terápiás szerek felfedezését. Annak megvizsgálására, hogy a koleszterin-katabolizmus rendellenességei az epesavvá való átalakulás révén összefüggenek-e a demencia kialakulásával, a kutatók több mint 1800 résztvevőt vettek igénybe két prospektív tanulmányból: a Baltimore-i öregedési tanulmányból (BLSA) és az Alzheimer-kór Neuroimaging Initiative-ból (ADNI).
Először a kutatócsoport megvizsgálta, hogy a koleszterin katabolizmus összefüggésben van-e az Alzheimer-kórra jellemző agyi rendellenességekkel és a vaszkuláris demenciával. Legközelebb azt vizsgálták, hogy az epesav véráramba történő felszívódását gátló koleszterin gyógyszerek expozíciója az Egyesült Királyság háziorvosi rendelőin működő több mint 26.000 beteg körében fokozott demencia-kockázattal jár-e. Végül megvizsgálták a BLSA 29 boncolási mintáját annak megállapítására, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő emberek hajlamosak-e megváltoztatni az epesavak szintjét az agyukban. A szerzők azt találták, hogy a vaszkuláris demencia kockázata nőtt a férfiaknál, de a nőknél nem, az epesav-blokkoló gyógyszerek nagyobb számú felírása mellett.