Születésnap, névnap, karácsony… Megannyi alkalmas ünnep, hogy gyermekünket meglepjük valamivel. A gyermekjáték piacon ma már akkora a választék, hogy nehezen tudunk dönteni, melyik lesz a megfelelő játék gyermekünknek.
Az a jó játék, ami felkelti a gyermek fantáziáját, ami a gyermek kezében „aktivizálódik”. Ez lehet akár egy egyszerű fadarab is, ami a gyermek kezében és képzeletében karddá, varázspálcává, evezővé változik. A jó játék nem drága, de végtelen számú lehetőséget rejt magában, beindítja a gyermek fantáziáját. A gyermek minden életkorban más és más motiváció miatt játszik, legfőképpen az öröm, a tapasztalatszerzés miatt. Ezt főként a ritmikus tevékenységekben, a felfedezésben, az alkotásban, utánzásban éli ki a gyerek. A játék másik fontos funkciója a stressz levezetése, a feszültség csökkentése, az indulatok kiélése úgy, hogy azért nem jár büntetés. Ha például óvodában sérelem éri a gyermeket, nem fejezheti ki nyíltan a haragját, gyakran szerepjáték során éli ki frusztrációját, ha leszidja az egyik babát, mert „rossz” volt, vagy legyőzi társasjátékban azt a társát, akivel konfliktusa volt.
Csecsemőkorban bármivel el tud játszani a gyermek, szereti megfogni, megérinteni, eldobni, megrágni a tárgyakat. Fejlődnek ezáltal, kiderítik, mit lehet csinálni egy-egy tárggyal: összeütögetni, tologatni, megismerik az egyes tárgyak keménységét, nehézségét, ízét. Következő lépésként megjelennek az építőjátékok a kisgyermekek játékában. Megtanulnak összerakni, manipulálni, felderíteni. A finommozgásokat is ekkor kezdik elsajátítani. Óvodáskorban bonyolultabbak a játékok és az alkotás is megjelenik bennük. Sok új készséget fejlesztenek a nagymozgások vagy a finommotorika terén, észrevétlenül készíti fel a gyermekeket az iskolára a játék.