A történelem során rengeteg mozgalom indult útjára, és vannak köztük, olyanok, amelyeket még ma is emlegetnek, sőt követnek is. Ilyen például a hippimozgalom, amely eredete az 1960-1970-es évek egyesült államokbeli lázadó fiatalság máig ható szubkultúrája.
A hippi megnevezést 1964. április 22-én használták először, egy amerikai tévécsatornán. Nagy valószínűségek a szó az angol hipster szóból ered. A mozgalom egyre inkább kinőtte magát és reprezentációjuk is egyre sokoldalúbb lett. Az ülősztrájkok, a tüntetések, felvonulások, virrasztások mellett megjelentek a zenében, öltözködésben, egyfajta sajátos életmódot választottak és azt követték. A világbéke képviseletében jártak és jelentősen felforgatták a közvéleményt a hagyományos nemi erkölcs megkérdőjelezésével. Rengeteg olyan témát feszegettek, amik az átlagos amerikai társadalom számára új volt és sokszor veszélyesnek, abnormálisnak tűnt. A drogok fogyasztása, a zenélés, táncolás, meditáció, a nyilvános intimitás sokszor felforgatta a társadalmat. Éltették, művelték és ünnepelték a szexualitást az előző generáció prüdériájával szemben.
A szabadság eszméje elért a nőkhöz is és kialakult a nőmozgalom. A jóléti társadalommal való szembehelyezkedés az öltözködésre is kiterjedt és azt vallották, hogy bárki bármit viselhet, amiben kényelmesen és jól érzi magát, legyen szó fürdőköpenyről vagy körgallérról. Ekkor kezdődött, hogy a férfiak megnövelték a hajukat és új frizuradivatot teremtettek, ami szintén felháborította a közvéleményt. A zene is megváltozott, a rockzenekarok új hangzással álltak elő, megjelentek a rockfesztiválok is. A hippi kultúra nagy hatással volt az irodalomra is. Ekkor született Allen Ginsberg egyik leghíresebb műve, az Üvöltés, vagy Jack Kerouac, az Úton című regénye, amelyeket még ma is rengetegen kézbe vesznek.