A nevetés mókás dolog. Hahotázó, gurgulázó hangokat adunk, néha egyenesen röhögésig fajul. Valamennyi élőlény közül csak a főemlősök és mi, emberek vagyunk képesek nevetni. De vajon mi célt szolgál azonkívül, hogy vele boldogabbá tehetjük a világot?
A közhiedelemmel ellentétben a nevetés első számú oka nem egy jó vicc, hanem a másik emberrel való kommunikáció. A főemlősök hasonló hangokat hallatnak, hogy megnyugtassák egymást és jelezzék, nem készülnek támadásra. A kutatók megállapították, hogy az ember 30-szor nagyobb valószínűséggel kezd el nevetni, ha nem egyedül van, hanem legalább egyvalaki társaságában.
A nevetés jótékonyan hat a testsúlyunkra, ha napi 10-15 percet nevetünk, 10-40 kalóriát is elégethetünk. Az agyban ugyanazok a szenzorok lépnek működésbe, amikor nevetünk, mint amikor csokoládét eszünk, mindkettő boldogságérzetet okoz. Ezt egy kísérlet is igazolta, melynek során egy vicces rajzfilmet nézve a résztvevők agyában dopamin szabadult fel.
A nevetés erősíti az immunrendszert, növeli a fájdalomtűrő képességet, javítja a szív- és érrendszer állapotát, feltehetően még a memóriát is. Egy átlagos felnőtt napi 15-20-szor nevet, de azoknak sem kell lemondaniuk a nevetés előnyeiről, akiket kevés humorérzékkel áldott meg a természet. A kutatók szerint ugyanis már azzal is hasonló hatást érhetünk el, ha kényszeredetten nevetünk, mivel az emberi agy nem képes különbséget tenni a szívből jövő és az erőltetett nevetés között.