Volt olyan időszak, amikor valóban káros volt közvetlen közelről nézni a tévét. A sugárzása akkoriban akár 10 ezerszer is nagyobb lehetett a megengedettnél. De a ‘60-as évek már rég elmúltak, ami akkor ténynek számított, ma már csak legenda. Hacsak nem egy ősrégi darabot őrzünk, nincs mitől tartanunk.
Akkoriban egy gyári hiba miatt kerültek forgalomba azok a készülékek, melyeket valóban nem volt tanácsos közelről nézni. A technológia azonban rengeteget fejlődött, ezért napjainkban a legrosszabb, ami történhet, ha közvetlen közelről bámuljuk a képernyőt, hogy megfájdul a fejünk, illetve a szemünket is terheljük vele, de nem jobban, mintha a monitor előtt ülnénk. Aki naponta csupán 1-2 órát tölt tévénézéssel, még emiatt sem kell aggódnia. Nem került napvilágra még olyan eset, hogy valakinek emiatt lett volna maradandó szemkárosodása, a legtöbb “mellékhatás” elmúlik, amint távolabb megyünk.
A kutatók szerint jóval nagyobb megterhelést okoz a szemnek, ha alulról felfelé – pl. a földön fekve – nézzük a tévét, mintha egyesen vele szemben ülnénk, ugyanez igaz a számítógép kijelzőjére is. A szemnek szintén többet kell küzködnie, ha a képernyő fényereje nagyban eltér a környezetétől, ezért jobb, ha nem a teljesen sötét szobában nézzük a tévét, hanem van némi fényforrás a képernyőn kívül is.
A szemek a leterheltsége nem betegség, nem igényel kezelést vagy gyógyítást, csupán annyit, hogy a hosszú ideig vagy túl közelről történő tévénézés után pihentessük kicsit.