Érdekes dolog a gyereknevelés, hisz csak akkor jövünk rá, hogy mennyire tévesek voltak az elképzeléseink, amikor már aktualitását vesztették a dolgok. Kifejezetten helytálló ez a helyzet az első gyermek esetében, amikor csak mendemondákra, és mások tanácsaira hagyatkozhatunk, ám tapasztalatunk szinte egyáltalán nincsen.
A legnagyobb tévedés talán azt gondolni, hogy a kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond – amúgy ezer éves – szállóige valamiért ránk nem érvényes. Mert hát amikor az alig pár hónapos, has fájós baba mellett minden éjszaka egy örökkévalóságnak tűnik, és maximum két órát alszunk egyhuzamban, akkor hajlamosak vagyunk úgy vélni, hogy sokkal könnyebb dolgunk lesz majd amikor már átalussza az éjszakát a csöppség, és csak a nappalok hoznak majd kihívásokat. Igenám, csak arról már nem szól a fáma, hogy mire a totyogó korszakot eléri a gyerkőc, addigra már egy igazi örökmozgóvá válik, aki mellett az ébren töltött tíz-tizenkét óra úgy tűnik majd, mintha lefutottuk volna a maratont. Minden egyes nap.
Annak ugyanis, hogy a kisgyerekek másfél-két éves korukban elérik azt a szintet, amikor szinte folyamatosan csinálnak valamit, van egyetlen egy hátulütője. Nevezetesen az, hogy elég nehéz őket lefoglalni, tekintve, hogy az addig megszokott aktivitások – meseolvasás, zenélő játékok matatása, pakolgatás – már egyre kevésbé lesznek érdekesek. Ezért aztán ha nincs udvar, ahol a friss levegőn jól elfáradhatnak, akkor keményen megizzadunk, mire kitaláljuk nap, mint nap, hogy hogyan foglaljuk le őket. Ilyenkor maradnak a kevésbé kreatív, ám jól működő megoldások – játszótér -, illetve az ötletes programok, amelyek ugyan szervezést – és nem egy esetben anyagi ráfordítást – igényelnek, de megéri. A legjobb, ha találunk olyan rendszeres programokat, amelyeket kimondottan kisgyerekes családoknak szerveznek – ha nincs ilyen ott, ahol élünk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mi magunk álljunk neki összehozni egyet -, mert egyrészt a többi gyerkőc között szocializálódik a gyerek, másrészt pedig ilyen környezetben nem csak fizikailag, de mentálisan is elfárad. Emellé kirándulásokat, előadásokat, hosszú sétákat is beiktathatunk, hisz a friss levegő és a természet a legjobb, ami a kicsikkel történhet.