Az értékcsökkenési leírás legfontosabb szabályai

Az értékcsökkenés a szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Nemcsak az eszközök avulását, kopását jelenti, hanem a befektetett tőke visszanyerésének módja is, ez értékcsökkenést a költségek között számoljuk el, így az eszköz értéke nem egyből, hanem a használat során folyamatosan megy át az új termék értékébe.

Kizárólag saját tulajdonú eszköz után lehet értékcsökkenést elszámolni a törvényben meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint. Értékcsökkenési leírást az ütembehelyezés napjától a selejtezés, megrongálódás vagy értékesítés napjáig lehet elszámolni. Alapja az az összeg, ami az üzembehelyezésig felmerül: az eszköz vételára, szállítási, üzembehelyezési költsége, saját előállítás esetén az anyagköltség és a más költségek számlával igazolt összege, valamint a beszerzéssel összefüggő illeték, vám bizományi díj. Az ingyenesen beszerzett eszköz után nem számolható el értékcsökkenés. A leírás összegének megállapításához az SZJA törvényben foglaltak alapján nyilvántartást kell vezetni.

Az értékcsökkenési leírás lehet terv szerinti, vagy terven felüli, a terv szerintit költségként, a terven felülit egyéb ráfordításként számolja el a vállalkozás. Terven felüli értékcsökkenést az eszköz értékének tartós csökkenésekor számolunk el: ha feleslegessé vált, ha megrongálódott vagy megsemmisült, vagy ha profilváltás miatt feleslegessé vált. Terv szerinti leírás keretében többféle leírási kulcs közül választhatunk: leggyakrabban alkalmazott a lineáris leírási módszer, amely szerint a bruttó étékből kiindulva minden évben azonos összegű értékcsökkenést számolunk el. Ezen kívül van még a szorzószámos módszer, az évek száma összege módszer, a degresszív módszer és a teljesítményarányos módszer.

Vélemény, hozzászólás?