Személyiségünk a következő hét tényező együttes hatásának a gyümölcse: a családon belül elfogadott érték-és nézetrendszer a nevelésünkben és szocializálásunkban alkalmazott fegyelmezési módszerek azok a szerepmodellek, amelyeket kiskorunkban a felnőttektől eltanultunk a családi köteléken belüli helyünk (születési sorrend, testvéreink neme, volt-e elhalt testvérünk, hátrányosan kezeltek-e bennünket, másodházasság vagy örökbefogadás útján kerültünk a családba)a növekedésünk során bennünket ért társadalmi és kulturális hatások biológiai örökletességünk milyen jelentőséget tulajdonítottunk mindezeknek mialatt felnőttünk.
Ennek a hét tényezőnek a sokféle együttes hatása idézheti elő az erős szorongásra utaló vonásokat. Azok az élethelyzetek és események, amelyek a súlyosan szorongásos emberek gyermekkori hátterét jellemzik:
alkoholizmus a családbangyermekkori rossz bánásmód: testi bántalmazás, szexuális bántalmazás, elhanyagolás, szokatlanul súlyos büntetés, érzelmi elhanyagolás, lélektani bántalmazás,szorongásos szülő mint szerepmodellkritizáló hajlamú szülő vagy családtagmerev házi szabályokmerev hiedelemrendszerlátszat és a „helyes” magatartás kultuszatúl gondos szülőérzések elfojtása vagy tagadásainformációhiány, teljesítménytől függő elismeréselválástól vagy elvesztéstől való szorongásszülő és a gyermek szerepének felcserélődésetitok a családban
A szorongás sokszor ön gerjesztett, mivel egyre több szituációhoz kapcsolja hozzá a szorongásos egyén, amilyen mértékben beszűkül a világa, olyan mértékben válik nála túlzottá a merev gondolkodás, önkontroll, és a mások tetszésére irányuló igény.
A torzult gondolkodás nyolc általános formája.
A következő gondolkodás módokat azért nevezzük torzult gondolkodásnak, mert azok az események irracionális vagy irreális értelmezéshez vezetnek. Ez az értelmezés torz képet ad a világról, önmagunkról, illetve önmagunk helyéről a világban, s gyakran vezet önromboló magatartáshoz.
Kell/ Muszáj-gondolkodás: A személyes kívánságok, választások vagy preferenciák általánossá tétele. Itt rendszerint olyan szavakban és kifejezésekben gondolkodunk, mint „kell”, „muszáj”, „tartozik”, vagy „köteles”. Cirkuláris kérdezés, „Nem tudok” gondolkodás, „Mindent vagy semmit” gondolkodás.
Túláltalánosítás: A kudarc vagy balszerencse örök érvényű törvénnyé emelése valamely egyedi negatív eseményekből fakadóan. Skatulyázás: Önmagunk és viselkedésünk negatív címkével való ellátása.
Nagyítás/Kicsinyítés: A nagyításhoz a túlzás két típusa tartozik: a katasztrofizálás, azaz a személyes fogyatékosságok, apró negatív élmények és tévedések eltúlzása, valamint mások képességeinek túldimenzionálása. A kicsinyítésnek, más néven leértékelésnek szintén két formája ismeretes: a személyes erények, képességek, teljesítmények lebecsülése, valamint mások hibáinak, tökéletlenségeinek bagatellizálás
Perszonalizáció: Ok nélküli felelősségérzet, valamilyen negatív eseményért, dologért.
Gondolatolvasás: Mások gondolataira vagy érzéseire való következtetés anélkül, hogy feltételezéseinket bármivel is bizonyíthatnánk vagy azt akár igazolni, akár cáfolni próbálnánk.Jövendölés: Jósolunk valamit, majd meggyőzzük magunkat arról hogy az immár biztos tény.
Vitatható források tekintélyként való elfogadása: Olyan véleményre vagy tanácsra hagyatkozunk, amelyre másodlagosság, tudatlanság, tapasztalatlanság vagy előítélet jellemző.
Érzelmi érvelés: Főként vagy kizárólag érzelmi alapon értékelünk egy bizonyos helyzetet, eseményt vagy nézetet.
„Mivel gyermekkoromban nagyon félénk voltam, sohasem sajátítottam el azokat a készségeket, amelyeket a legtöbb ember megtanulja, mire felnő. Saját magamról is nagyon hiányos képem volt, gyakran lebecsültem magamat és a képességeimet. A szegényes énkép, a negatív önminősítések, a kondicionált szorongásreakciók, valamint a társas készségek hiánya okozza, hogy emberek között szorongás vesz erőt rajtam.”