A lóttón megnyerhető összegek egyre csak nőnek, ha nincs telitalálatos szelvény az aktuális sorsoláskor. A magas nyeremény feltételezi, hogy egyre többen adnak fel szelvényt, ám a nyeremény mégsem nő olyan nagy mértékben, mint azt gondolnánk.
A lottósorsolás, a nyeremények kiszámítása szigorú, központi szabályozással történik. A befolyt összeg szétosztása és a főnyeremény növekedése pontosan megszabott módon alakul. E témákban a szerencsejáték törvény és a Szerencsejáték Zrt. határozatai a mérvadók. A határozatok egészen pontosan megadják a nyereményalap növekedésének mértékét, melyet a Részvételi Szabályzatban fektettek le, így mindenki számára elérhető az információ. Természetesen a heti befolyt összeg nem publikus, viszont annak százalékos eloszlása igen.
Például az ötöslottónál a nyereményalapnak csupán a 46 százaléka fordítható a nyereményekre. Ez a százalék egy bruttó összeget ad meg, mely az adót is tartalmazza. Ez a negyvenhat százalék a négy nyereményosztály között más-más arányban oszlik el. Ha a 46 százalékot tekintjük a teljes egésznek, akkor ennek 30 százalékát kaphatják az öttalálatos szelvények tulajdonosai, 17 százalékát a négytalálatosok, 18 százalékban részesülhetnek a három számot eltalálók, a kéttalálatosok pedig 35 százalékát kaphatják az egész nyereményalap 46 százalékának. A heti befolyt pénzösszeget tehát ilyen arányban kell szétosztania a Szerencsejáték Zrt.-nek, így történhet, hogy a kikiáltott főnyeremény növekedése lassúnak tűnik.