A szeizmikus felméréstől és a haditengerészeti szonártól a halászatig és a hajózásig számos óceáni környezetben végzett emberi tevékenység rövid távú változásokat okoz a tengeri emlősök viselkedésében. A tudósok és a szabályozó ügynökségek számára is régóta kihívást jelent az e változások biológiai jelentőségének megértése az érintett állatpopulációkra gyakorolt általános hatás szempontjából.
A Santa Cruzi Kaliforniai Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány átfogó keretet biztosít az ilyen típusú értékelés elvégzéséhez. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban augusztus 25-én megjelent cikk óriási mennyiségű tudást szintetizál a tengeri emlősökről és a különféle zavarok hatásaival kapcsolatos kutatásokról. Daniel Costa, az ökológia és evolúcióbiológia professzora, az UC Santa Cruz Tengerészeti Tudományok Intézetének igazgatója elmondta, hogy először ezzel a problémával kezdett küzdeni évtizedekkel ezelőtt, amikor az alacsony frekvenciájú hang bálnákra és más tengeri tengerekre gyakorolt hatását tanulmányozta. ű „Mérhető paramétereink voltak, amelyek statisztikailag szignifikánsak voltak, de nem ismertük ezeknek a viselkedésbeli változásoknak a biológiai jelentőségét. Ez engem és sok más embert is zavart a területen” – mondta.
A Nemzeti Kutatási Tanács 2005-ös jelentése egy olyan megközelítés kifejlesztéséhez vezetett, amelyet a populáció következményeinek zavarának (PCoD) neveznek, és amely a viselkedésbeli változások bioenergetikai költségeinek felmérésére használható. Azóta a kutatók a PCoD kvantitatív modelljeit fejlesztették ki a különböző fajokra és zavarokra. „Ezek a modellek sok információt szolgáltatnak, de holisztikus megközelítést akartunk alkalmazni, azonosítva a közös témákat, és ezekkel a fogalmakkal tájékoztatva arról, hogy a vadon élő állatok menedzserei és mások hogyan értékelhetik a javasolt tevékenység kockázatait” – mondta Kelly Keen, az első szerző.