A nők életük során nagyon sok megpróbáltatáson kell, hogy átessenek. Ilyen pl. a hónapról, hónapra jelentkező menstruációs vérzés is. Amely számtalan kellemetlenséggel járhat együtt. Éppen ezért is döntöttünk úgy, hogy utána járunk, hogy milyen folyamatok is zajlanak le a fájdalmas jelenség hátterében.
Az első havi vérzés a nők életében általában 8-15 év között jelentkezik először. Majd ezt követően egészen a menopauzáig elkíséri őket. A ciklusok nagyjából 23-34 nap közé sorolhatóak, de átlagosan 28 naposok a legtöbb esetben. A menstruáció egy ciklus része, illetve annak a kezdetét tekinthetjük egy újabb ciklus első napjának. Az első a follikuláris fázis, a vérzés egy új ciklus kezdete, amely első napján máris megindul a tüszőérés. Amely során egyszer 2-3 tüsző is érésnek indul. Általában egy tüsző marad a végére versenyben, ha mégsem, akkor beszélhetünk több petéjű ikerterhességről. Ilyenkor megvastagszik a méh nyálkahártyája, így előkészítve a petesejt megtermékenyítéséhez. Ezt követi az ovuláció és a luteális fázis. A ciklus közepén, 14. nap körül az érett tüsző megreped, a benne felgyülemlő folyadék hatására így keletkezik az ovuláció.
A petesejt pedig elindul a méh felé vezető úton. A tüsző ezt követően bevérzik, sárga színűre vált és az agyalapi mirigy hatására sárgatestserkentő, vagyis luteinizáló által hormontermelésbe kezd. A kilökődést követően a petesejt kb. 24 óráig marad életben. És ennyi idő áll a megtermékenyítésre. Ám érdekes még elmondani, hogy a spermiumok akár 2-3-ot is képesek várni. Amennyiben sikeres volt a fogamzás a méhlepény kezdeménye, hogy egy HCG nevű hormont kezd el kibocsátani. Majd ez által meghosszabbítja tüszőből létrejött sárgatest élettartamát. Amennyiben nem történik megtermékenyítés, akkor pedig a sárgatest visszafejlődik, így a vérzés áll elő.