A világ egyik legnagyobb munkaerő piaci szolgáltatója végzett egy igen érdekes felmérést. Arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző cégek milyen képességeket keresnek a leendő munkavállalókban és melyik a legfontosabb számukra, mi az, amit a legtöbbre tartanak, amikor új alkalmazottat vesznek fel.
Érdekes és egy kissé talán meglepő eredmény született. Ez a tulajdonság ugyanis nem a teherbírás, vagy a megbízhatóság lett, hanem a kreativitás. Hogy megértsük, hogy ez miért is alakult így, ahhoz első körben tisztázni kell, hogy mit is jelent pontosan maga a fogalom. A kreativitás ugyanis nem más, mint a felmerülő problémák releváns és újszerű megoldásának képessége. Sokan amikor meghallják ezt a szót, akkor egyből a grafikusokra, írókra, festőkre asszociálnak, pedig a kreativitásnak semmi köze a művészethez. Természetesen egy művész is lehet kreatív (sőt, a legtöbb az is), de ugyanígy igaz lehet ez egy szoftvermérnökre, egy matematikusra, egy értékesítőre vagy akár egy vezérigazgatóra is.
A legmodernebb definíció szerint ugyanis a kreativitás nem más, mint releváns és újszerű problémamegoldás, épp ezért válik a legfontosabb tulajdonsággá a munkaerőpiacon. Hogy ezt még jobban megértsük, érdemes a meghatározást kettészedni. Mert ha megvizsgáljuk, hogy mit is jelent az, hogy releváns, máris belátjuk, hogy miért az ilyen szakembereket keresik a vállalatok. A relevancia ugyanis azt jelenti, hogy ténylegesen megoldjuk a problémát. A relevancia nélküli megoldás tulajdonképpen nem is megoldás. S, hogy miért fontos az, hogy újszerű legyen? Nos, a legtöbb esetben azért, mert a jól bevált régi módszerek csődöt mondanak és épp ezért szükséges kreatívan kezelni a megoldandó kérdést. Ha valaki erre képes (és a jó hír az, hogy bár vannak, akik alapból kreatívabbnak születnek, ez bizony tanulható és fejleszthető), akkor nyert ügye van, hisz mindenki olyan munkaerőt szeretne, aki ötleteivel előrelendíti a munkafolyamatokat.