A Kaikōura partjainál az ámbrás ceteket vizsgáló Otago tudósok által felfedezett földrengések legalább egy évre befolyásolják az állatok képességét az élelemszerzésre. Az Otago Egyetem által vezetett kutatás az első, amely egy nagy földrengés hatását vizsgálja a tengeri emlősök populációjára vonatkozólag, és új betekintést nyújt arra, hogy a felső ragadozók, mint például az ámbrás cetek hogy reagálnak és alkalmazkodnak-e egy nagyszabású természetes zavarhoz.
Az ámbrás cet élőhelyhasználatának változásait a part menti földrengés hatására a közelmúltban tették közzé a mélytengeri kutatás I. részében. A földrengések és az utórengések számos módon befolyásolhatják az ámbrás ceteket – magyarázza a tanulmány. A bálnák a kommunikáció hangjától, a zsákmány észlelésétől és a navigációtól függenek, és nagyon érzékenyek a zajra. A földrengések a leghangosabb víz alatti hangokat adják ki, amelyek sérüléseket, halláskárosodást és változó viselkedésmódot válthatnak ki. Miközben a földrengések és más szélsőséges természeti események ritkák, az állatok és növények megsemmisítésével valóban megváltoztathatják az ökoszisztémák állapotát, mondja Dr. Marta Guerra, a tengeri tudományok oktatója, vezető tudósítója.
„Annak megértése, hogy a vadon élő populációk hogyan reagálnak a földrengésekre, segítséget nyújt abban, hogy kitaláljuk ellenálló képességük szintjét, és meg kell változtatnunk ezen populációk kezelését, miközben azok sebezhetőbbek.” A kutatók egyértelmű változásokat találtak a bálnák viselkedésében a földrengést követő évben: a bálnák mintegy 25 százalékkal több időt töltöttek a felszínen – ami potenciálisan azt jelentette, hogy több erőfeszítést kellett tenniük a keresésére keresésére, akár mélyebb búvárkodással, hosszabb ideig.