Az anaplasztikus pajzsmirigyrák rendkívül agresszív rák, általában rossz prognózisú, átlagos túlélési ideje körülbelül 5 hónap, és a betegek kevesebb mint 20%-a él még egy évet a diagnózis időpontjától számítva.
Az anaplasztikus pajzsmirigykarcinóma, más néven differenciálatlan pajzsmirigykarcinóma egy ritka, rendkívül agresszív rosszindulatú daganat, amely az összes pajzsmirigydaganat 2-3%-át teszi ki, és 60-70 éves korban fordul elő. Sajnos ez a fajta rák nem gyógyítható. A tudósok még mindig nem tudják az anaplasztikus pajzsmirigyrák pontos okát. Úgy gondolják, hogy a legtöbb anaplasztikus rák a tüsző eredetű, differenciált pajzsmirigyrákból származik, amely differenciálódási folyamaton megy keresztül. A rákos megbetegedések több mint 80%-a olyan embereknél alakul ki, akiknél már fennáll a golyva, gyakran egy jól differenciált, nem diagnosztizált pajzsmirigyrák „árnyékában”. A dedifferenciálódási folyamat összetett deléciós folyamatokhoz kapcsolódik több kromoszómarégióban, amelyek számos genetikai változást eredményeznek, amelyek hatással vannak a sejtciklusra.
Néhány mutációt a differenciált pajzsmirigyrákokban is találnak, például a BRAF- és RAS-mutációkat, ami arra az elképzelésre vezetett, hogy e gének mutációja a karcinogenezis korai eseménye lehet. A PIK3CA és a PTEN mutációk is megtalálhatók mind a differenciált, mind az anaplasztikus karcinómákban. A PIK3CA gén mutáns variánsa, valamint a PI3K/Akt útvonal rendellenes aktiválása az összes anaplasztikus rák több mint 50%-ában megtalálható. Másrészt a TP53 szupresszor gén mutációi szinte kizárólag az anaplasztikus karcinómákban találhatók, és a differenciálódási folyamat késői eseményét jelenthetik. Az anaplasztikus pajzsmirigyrák kockázati tényezői közé tartozik a B vércsoport és a golyva.